Hamarosan megkezdődhet a nanotechnológiai kutatás Miskolcon

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) úgynevezett NAP-NANO pályázatának köszönhetően hamarosan megindul a kutatómunka a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci telephelyén megalakuló nanotechnológiai kutatólaboratóriumban (BAY-NANO) – jelentette be Boda Miklós, a hivatal elnöke.

Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli magyarországi látogatásának időpontjában a magyar és az orosz szakminiszter írta alá a két ország nanotechnológiai együttműködési programjáról és a miskolci innovációs központ létrehozásáról szóló megállapodást. Az 1,8 milliárd forintos költségvetésű, külföldi bírálók által értékelt kétfordulós pályázatot Kaptay György, a Miskolci Egyetem dékánja, illetve az általa koordinált, vezető kutatókból álló csoport nyerte meg – közölte az elnök, aki emlékeztetett arra, hogy a hivatal tavaly december 12-én nemzetközi pályázatot hirdetett meg nanotechnológiai kutatólaboratórium felállítására a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci telephelyén.

Egy külföldi, két külföldön élő magyar, valamint két magyar személy nyújtott be pályázatot. A nyertes projekt célja a világpiacon hasznosítható kutatási eredmények, szabadalmak, prototípusok készítése a pályázatban meghatározott kutatási témák mentén a hazai és az orosz ipar fejlesztése érdekében.

Olyan koncentrált kutatási infrastruktúra és nemzetközileg elismert kutatócsoport létrehozását tervezik, amely segítségével a régióban egyedülálló módon művelhető a nanométer mérettartományban lévő anyagok előállítása és vizsgálata.

Káli Sándor, Miskolc polgármestere úgy fogalmazott: a város vezetése kiemelt fejlesztési területként jelölte meg a nanotechnológiát, és a most elindított kutatólaboratórium, a kutatási program továbbfejlesztése, ipari hátterének kialakítása érdekében kiemelt programot tervez az uniós pénzekből táplálkozó Versenyképességi Pólus programon belül.

A nanotechnológiai központ kutatási témaköreit a magyar és az orosz fél már korábban rögzítette, ez nanoporokra és kísérleti termékekre, orvosi protézisek szuperplaszticitási módszerekkel történő előállítására, nano-diszpergációs technológiával készített több komponensű folyadékokra, és a nanotechnológiai meteorológiai alkalmazásaira terjed ki.

Az orosz kutatások élen járnak a legparányibb méretekkel foglalkozó nanotudományok szakterületén: az atom-, illetve a molekulaegyesítés technológiájának alkalmazásában kimagasló eredményeket értek el, a maga nemében pedig jószerivel unikum, hogy tapasztalataikat megosztják egy másik országgal, nevezetesen Magyarországgal.

A nanotechnológia mindazon technikák és kutatások összessége, amelyekben az anyagi világot különböző célokból atomi vagy molekuláris szinten vizsgálják, mozgatják.