Egymillió emberhez el sem jut a szélessáv

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elkészült a hazai szélessávú internetszolgáltatók közti választásban segíteni hivatott szelessav.hu weboldal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) összehasonlító oldala. Kovács Kálmán miniszter szerint 2010-re az ország teljes területén elérhetővé válik a szélessávú net.

Az interneten szörfölők nagy része ma még nem otthonról, hanem iskolából, munkahelyről esetleg a növekvő számban elérhető közösségi e-pontokból csatlakozik a világhálóra.

A szélessávon a szélessávról címmel csütörtökön délelőtt a Jövő Házában az IHM és a Nemzeti Hírközlés Hatóság (NHH) által közösen szervezett sajtótájékoztatón elsősorban annak az 1200 településen lakó több mint egymillió embernek az internethez jutásáról beszélt a tárca minisztere és a NHH vezetője, Pataki Dániel, akikhez semmilyen módon nem jut el a szélessáv. Jelenleg ugyanis a lakosság 85 százaléka hozzájuthat ugyan lakóhelyén a szélessávú internethez (jobbára ADSL-hez), de ez a hazai településeknek csupán kétharmadát fedi le: több mint ezerkétszáz településen, jobbára kistérségi falvakban és kisvárosokban – ahol a szolgáltatók üzletileg kevéssé motiváltak a szükséges infrastruktúra kialakításában – csak a betárcsázós (modemes) kapcsolat elérhető.

A helyzet javítására többféle megoldás kínálkozik, de a minisztérium álláspontja szerint állami segítségnyújtás nélkül nem jönne létre a megfelelő infrastruktúra a telekommunikációs szempontból elmaradt területeken. A három szóba jöhető megoldás, az ADSL, a kábelnet és a hazai piacon csak tavaly megjelent harmadik generációs adattovábbítás mellett azonban mind a minisztérium, mind a hírközlési hatóság igyekszik megteremteni egy negyedik, nagy hatótávolságú szélessávú internet elérés (WiMax) szabályozási hátterét. A hvg.hu kérdésére Pataki Dániel elmondta, hogy a szabad spektrumok szabályozásáról és azok értékesítéséről szóló rendelet várhatóan júniusra készül el. Ennek nyomán pedig a jelenleginél hatékonyabban lehetne megoldani a kistérségek szélessávhoz jutását, természetesen üzleti alapokon, de az IHM forrásait is igénybe véve.

A hvg.hu kérdésére Kovács Kálmán elmondta: van már modellértékű WiMax Győrött és Kecskeméten is, de további városok belvárosát szeretnék lefedni az új technológiával. Kovács szerint elsőként 51 fővárosi tér „behálózása” van tervbe véve, elsősorban a Belváros, a Vár és egyéb, turisztikailag fontos területek. Idővel azonban a teljes Nagykörút által határolt terület lefedését tartaná ideálisnak a szakminiszter.

A most bemutatott szelassav.hu weboldaltól azt reméli a kormány, hogy a mobiltarifákat összevető www.tantusz.nhh.hu oldalhoz hasonlóan hatékonyan segíti majd a szélessávra előfizetni kívánó polgárok eligazodását. Az oldalon irányítószámunk, településünk és utcánk megadását követően egy áttekintő táblázatban az adott helyen elérhető összes internetszolgáltatásról tájékozódhatunk, hogy a számunkra legelőnyösebbel tudjunk szerződni.

A minisztérium reméli, hogy a szelessav.hu, a tantusz.hu-hoz hasonló népszerűségre tesz majd szert, melyet tavaly novemberi elindulása óta több mint egy millióan látogattak meg. Ezeken túl még idén tervezik a kábeltévé-előfizetések, valamint a vonalas telefon csomagok és a roming szolgáltatások összehasonlítását elérhetővé tévő megoldások létrehozását.

Az IHM a Gazdasági Minisztériumba integrálásáról szóló újságírói kérdésekre a Kovács Kálmán nem adott érdemi választ. Az informatikai miniszter ugyanakkor hozzátette, jelenleg a lakosság 85 százaléka érheti el potenciálisan a széles sávot, s további 1 millió számára kell még lehetővé tenni. Ez utóbbiak azonban olyan településeken laknak, ahol 3 ezernél kevesebben élnek. A miniszter elmondta, a fejlesztéseket elsősorban uniós forrásból kívánják megvalósítani.

Magyarországon jelenleg a 10 ezer fősnél nagyobb, illetve a 3-10 ezer fő közötti települések több mint 92 százaléka érheti el a széles sávú internetet. Az előbbieken 5,76 millió, az utóbbiakon mintegy 1,6 millió ember él. A 3 ezer főnél kisebb településeken körülbelül 1,5 millió ember lakik, ám az ide tartozó 2500 település közül csak 59,7 százalék érheti el potenciálisan a széles sávot.

Kovács Kálmán elmondta, az uniós 15-ök átlagával összehasonlítva Magyarországon a rendszeresen internetezők aránya jelenleg 74 százalék, míg 2004-ben 51 százalék volt. A növekedésben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt két évben a négy legnagyobb magyar internetes portál látogatottsága megötszöröződött.

 Folk György/MTI