Az emberi agy működése befolyásolható, de nem könnyen

Az agy befolyásolása a krimiírók és a titkosszolgálatok kedvenc rögeszméje, utalt rá Dános Kornél professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központjának igazgatója (a főiskola vendégtanára) a VIII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvtanítási és Medicinális Lingvisztikai Konferencián.

Sok kutatást egy bizonyos Georgi Lozanov ösztönzött, aki a bolgár hírszerzés ezredese volt a zsivkovi időkben. De megemlítette a professzor Alekszandr Roth, másképp: Róth Sándor vezérőrnagy, Sztálin személyes tolmácsának nevét is, aki az alvatanulás úttörői közé tartozott. A Lozanov Intézetben kísérleteztek például olyan agyi kontroll létrehozásával, amelyből sem éberen, sem álomban, de még kábítószerek hatására sem jutnak ki információk.

A kísérlet sajnálatos sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az intézet egyik alanyának az esete. Az illető kis híján sikeres merényletet követett el a nyugati világ egyik legtekintélyesebb vezetője ellen. Elfogták, és hosszú börtönbüntetésre ítélték ugyan, de a mai napig nem mondott semmi értékelhetőt a merénylet hátteréről. Lozanovéknak köszönhetően valószínűleg már nem is fog mondani. Az illetőt Mehmet Ali Agcának hívják. Ő lőtte meg 1980-ban II. János Pál pápát.

Így aztán krimiíróknak és titkosszolgáknak sem árt tanulmányozni Dános Kornél és kutatótársa, dr. Papp István – szintén a SOTE tanára – „A nyelvi és zenei processzálással összefüggő agyi folyamatok érzékelhetősége és befolyásolhatósága“ című előadását. Ebben azt a kérdést tették fel, hogy megtanulhatjuk-e érzékelni agyunk működését?

Papp profeszor az előadás elején lejátszott egy magnófelvételt, s arra kérte hallgatóit, hogy próbálják meg azonosítani, amit hallanak. Végül is egyikük ahhoz hasonlította a hangsort, mintha két téglát ütögetnének össze, hogy leverjék róluk a habarcsot.

Valójában a működő emberi agy két neuronjának mozgását tették hallhatóvá. Az egyik esetben a kísérleti alany a bajusza szálát mozdította meg, a másikban megkocogtatta a fogát. A cselekvések kiváltotta neuronmozgás hangját amerikai kutatók rögzítették. Bár a neuronhangok felismerésénél még nem tartunk, de az előadók egy kísérletsorozattal már megállapították, hogy egyes szavakat mely féltekékben tárol az agy: a szerelem fogalma például a jobb, az almáé viszont a bal halántéklebenyt készteti reakciókra.

A kísérleti alanyoknak sorra felolvastak huszonöt szót (köztük a szerelmet és az almát), s arra kérték őket, hogy próbálják megállapítani, melyik oldalon éreztek valamit. Tizenhárom személyből az első teszt alkalmával hatvanegy százalékos sikert értek el. Az egy héttel később megismételt kísérletben már hetvenhárom százalékos, újabb egy hét múlva nyolcvanhat százalékos arányban adtak helyes választ ugyanazok a kísérleti alanyok. Vagyis a kutatók megállapították, hogy az agyi folyamatok érzékelése megtanulható, az agytevékenység tudatossá válhat!

Aztán megállapították azt is, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Ugyanis nem vették figyelembe az úgynevezett globális gondolati mező, egy sajátos elektromágneses tér kialakulását. Ilyesmi akkor keletkezik, ha a kísérleteket csoportosan végzik el. Ekkor a résztvevők agyműködése akaratlanul is befolyásolja egymást. Ráadásul elegendő egyetlen, ellenséges magatartású ember, aki képes nagyon lerontani a csoport teljesítményét. Vagyis agyunk működését érzékelni sokkal bonyolultabb, mint gondolták.

Kívülről sem könnyű befolyásolni az agyat. Még tápanyagokkal sem, mivel a legtöbb úgynevezett neuro-transzmittert a bélcsatorna enzimjei lebontják. Még a nyaki vénába fecskendezett szőlőcukor-oldat sem jut át az úgynevezett vér-agy gáton. A tápanyag egyébként is többnyire az agy belső zajcsillapítását szolgálja: gondolkodó szervünk a felhasznált energia kilencvenöt százalékát a neuronok zajának lecsendesítésére fordítja. Ez a kilencvenöt százalék pedig igen sok, a szervezet teljes napi energiafelhasználásának negyedét-ötödét is kiteheti, mondta Dános.

A legsikeresebb agy-befolyásoló módszert véletlenül fedezték fel az ötvenes években. A magnetofonokat és fülhallgatókat használó nyelvi laboratóriumokban egyes csoportok kiugró eredményeket produkáltak. Sajnos, hamar kiderült, hogy a náluk használt fülhallgató ilyen eredményes: a belőle származó, alacsony rezgésszámú elektromágneses hullámok ugyanis oldalirányból érkezve serkentik az agyműködést. Ám ugyanezek a hullámok a homloktól a tarkó felé haladva éppen ellenkező hatást váltanak ki: leblokkolják az agytevékenységet.

Pekarek János, Dunaújvárosi Hírlap