Ha vízbe csapódik nagyobb a kár. Repül a nehéz kő © NASA |
A kutatók azt az aszteroida-becsapódást modellezték, amely a feltételezések szerint a dinoszauruszok kipusztulását okozta.
A Föld felszínéig eljutó aszteroida átmérőjének anyagától függően legalább 60-100 méter között kell lenni, ha ennél kisebb, nem jut át a légkörön. Az aszteroidák leggyakrabban 100-400 méter közötti átmérőjűek, és a tengerpartokon 10 m magas szökőárat okoznának. A világon 50 millió parti lakost fenyeget ilyen veszély, de egyetlen becsapódás nem érintene mindenkit. Az átlag 6000 évente egy aszteroida, 1 millió ember és 110 milliárd dollárnyi kár.
A 300 méteres kategóriában érkező aszteroidák gerjesztette szökőár hasonlít ahhoz, amikor vulkánkitöréseknél nagy szikladarabok hullanak az óceánba. Ilyen események is nagyjából 6000 évente egyszer következnek be.
A számítások szerint az aszteroidák leginkább cunamiveszélyt jelentenek. A nagy becsapódások okozta por, füst és az ezzel járó klímaváltozás kockázata csupán kétharmada a szökőárénak, s a szárazföldi becsapódások pedig egyharmadnyi kockázatot jelentenek.
A számításokban természetesen sok a bizonytalanság. Nem lehet pontosan tudni, hogy a Naprendszerben mennyi 100 és 400 m közötti aszteroida van, és a Föld tengerparti lakosságáról sincsenek pontos adatok.
A pusztítás mértéke erősen függ attól, hogy a partot érő hullámok hogyan viselkednek. Aszteroidák esetén például sűrűbben követik egymást a hullám csúcsok, mint a földrengéseknél.
Végül nem lehet tudni, hogy mikor és hova csapódik be egy aszteroida. A hurrikánokhoz hasonlóan az okozott kár helyfüggő. A Katrina hurrikán távolról sem a legnagyobb vihar volt, mégis az utóbbi idők legnagyobb pusztítását okozta, mert sérülékeny területet érintett. A hurrikánokat sem könnyű előre jelezni, az aszteroidák pedig szó szerint a derült égből jönnek – áll a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.