Tízből legalább négy szoftver illegális hazánkban

Számszerű adatok (zárójelben a százalékos megoszlás)

• A legjelentősebb csökkenést tavaly Ukrajna (6), Kína, Marokkó és Oroszország (4-4) érte el. • A legtöbb illegális szoftvert Vietnámban, Zimbabwében, (90-90), Indonéziában (87), Kínában és Pakisztánban (86-86) használták. • A legalacsonyabb illegális szoftveraránnyal az USA (21), Új-Zéland (23), Ausztria (26) és Finnország (26) büszkélkedhet.

A 2 százalékpontos javulás a tavalyi, hasonló arányú romlás után következett be, vagyis a jelenlegi arány a 2003-ban mért 42 százalékkal egyezik meg. Tekintettel arra, hogy az illegalitás aránya mind nemzetközileg, mind pedig Nyugat-Európában 35 százalék, így a gazdasági szereplők és a kormányzat számára egyaránt kívánatos felzárkózás érdekében sok a tennivaló.  Többek között ezt állapította meg az a kutatás, amelyet az IDC, a világ vezető információ technológiai kutató cége végzett, és amelyet a vezető szoftvergyártókat tömörítő Business Software Alliance (BSA, Üzleti Szoftver Szövetség) ma tett közzé. 

“Egyrészt örülünk annak, hogy ha kis mértékben is, de csökkent az illegálisan telepített szoftverek aránya.” – mondta Sarlós Gábor, a BSA Magyarország szóvivője. „Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha nem folytatódnak azok az erőfeszítések, amelyek az illegális szoftverhasználat visszaszorítását célozzák, akkor ez a pozitív tendencia könnyen megfordulhat, és újból távolabb kerülünk a nyugat-európai átlagtól.”

Az illegális szoftverek aránya a vizsgált 97 ország közül 51 esetben csökkent. A magyarországi csökkenés több tényezőnek tulajdonítható. Jelentős szerepet játszik benne a NagyVizIT program, amelyet a BSA 2005. októberében indított, és amelynek során a szervezet képviselői személyes látogatások keretében tájékoztatják a cégek vezetőit a legális és racionális szoftvergazdálkodás elemeiről. Az eddig elsősorban Győr-Moson-Sopron és Pest megyében, illetve Budapesten lebonyolított több mint 200 látogatás során kiderült, hogy bár a cégek jelentős része jogkövető magatartást kíván folytatni, ennek ellenére nem mindig van tisztában a legális szoftverhasználat elemeivel.

„Meglepett minket, hogy a cégek egy része például nem ismeri azt az adóhatósági állásfoglalást sem, miszerint csak azokat a számítógépeket lehet a cég eszközei között nyilvántartani, melyeken kizárólag legális szoftverek futnak. Azzal a jelenséggel sem egyszer találkoztunk, hogy a vezetők nem ismerik a licencszerződések előírásait, és nem tudják, hány számítógépre is szól egy adott licencszerződés. Volt olyan első számú vezető is, akinek a beszélgetés során vált világossá, hogy a cég szoftvergazdálkodásáért ő tartozik felelősséggel, nem pedig a cég számítástechnikai vezetője.” – mondta Sarlós Gábor. 

Az elmúlt év pozitív fejleménye, hogy a gazdasági élet szereplői egyre szélesebb körben ismerik fel az illegális szoftverhasználat kockázatait, amiben a kormányzat lépései is jelentős szerepet játszanak. Tavaly a rendőrség több mint 37 000 esetben bukkant – természetesen nemcsak a szoftverekre vonatkozó - szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére irányuló bűncselekményre, a Vám- és Pénzügyőrség valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet pedig szigorította ellenőrzési tevékenységét.

A szellemi tulajdon világnapján a szerzői jogok védelmét szolgáló szervezetek közösen hívták fel a figyelmet az iparágakat és egyben a  társadalom és a gazdaság egészét sújtó károkra.

„Az illegális szoftverekből következően csak a mi iparágunkat tavaly több mint 22 milliárd forint veszteség érte. Ennél talán lényegesebb az a veszteség, amely az államot az elmaradt adó- és járulékbefizetés, a vállalatokat pedig a nem kellő támogatással és éppen ezért nem kellő hatékonysággal üzemeltett szoftverek miatt érte” – mondta Sarlós Gábor.

A szoftverillegalitási arány további csökkentése érdekében a BSA folytatja a NagyVizIT kampányt, hírlevele, honlapja és a különböző fórumok révén tájékoztatja a vállalatokat, a hasonló szervezetekkel történő összefogás, illetve a különböző állami szervezeteknek nyújtott szakmai támogatás révén pedig segíti a legális szoftverhasználat elterjedését.

Nemzetközi helyzet
A 2005-ben a személyi számítógépekre telepített üzleti szoftverek 35 százaléka volt illegális, ami mintegy 34 milliárd dolláros kárt okozott a szoftveriparnak. Tény, hogy egyes, korábban kirívóan magas illegalitási arányú országok mutatói lényegesen javultak.

Az illegális szoftverek megoszlása

A Kínában, Oroszországban, Indiában, néhány közép-kelet-európai és közel-keleti országban bekövetkezett javulás annak eredménye, hogy a téma fokozott figyelmet kapott és az ellene való fellépés is sokkal határozottabb lett.

“Óvatos bizakodásra ad okot, hogy néhány fejlődő piacon csökkent az illegális szoftverek aránya” – mondta Robert Holleyman, a BSA elnök-vezérigazgatója. “Sajnos, a tény ettől tény marad: a világon telepített minden harmadik üzleti szoftver jogosulatlanul került a gépekre.”

Az illegális szoftverek aránya a 97 vizsgált ország közül 51 esetében csökkent, 19-ben pedig növekedett.  A globális arány 2004-hez képest mégsem változott, ami alapvetően annak tulajdonítható, hogy a világ legjelentősebb szoftverpiacain, így az USA-ban, Nyugat-Európában, Japánban és néhány más ázsiai országban az illegalitási arány állandósult. 

A gyorsan fejlődő piacok közül Oroszországban, Indiában és Kínában javult látványosan a helyzet. A világ egyik leggyorsabban fejlődő IT piacát jelentő Kínában, valamint Oroszországban 4 százalékponttal, Indiában pedig 2 százalékponttal csökkent a szoftver illegalitási mutató. „Ez most a második év, amikor Kínában csökkent az illegális szoftverek aránya. Ezt különösen annak fényében tartjuk jelentősnek, hogy mindez milyen dinamikus PC piacbővülés mellett következett be” – mondta Robert Holleyman.

A Közel-Kelet és Afrika 26 országa közül 19-ben, közülük 12-ben pedig szignifikánsan, 2 százalékponttal vagy még többel javult a helyzet. Közép-Kelet Európa 18 országa közül 15-ben csökkent az illegális szoftverek aránya. A legjelentősebb javulást Ukrajna érte el, amely a korábbi 91 százalékos arányt – 6 pontos csökkenéssel – 85 százalékra mérsékelte.

2005-ben a világ szoftveriparát összesen 34 milliárd dollár kár érte, ami 1,6 milliárd dolláros növekedést jelent a megelőző évhez képest. A világ nagy szoftverpiacai esetében a viszonylag alacsony illegalitási arány ellenére hatalmas a veszteség. Miközben az USA-ban a legalacsonyabb, 21 százalék az illegális szoftverek aránya, addig itt érte a legnagyobb, 6,9 milliárd dolláros kár a szoftveripart. A második legnagyobb veszteséget - 3,9 milliárd dolláros kárral és 86 százalékos illegalitási aránnyal - Kína szenvedte el, a “dobogó” harmadik fokán pedig Franciaország  szerepel 3,2 milliárd dolláros veszteséggel és 47 százalékos illegalitási aránnyal. 

“A régiók közötti eltérések több okra vezethetők vissza: ilyen a szellemi tulajdon védelmének betartatása, az illegális szoftverekhez történő hozzáférés lehetősége, a kulturális különbségek vagy éppen az IT piac mozgása” – mondta John Gantz, az IDC kutatási vezetője.

Egy korábbi IDC/BSA tanulmány kimutatta, hogy ha a szoftver illegalitási arány globálisan 10 százalékponttal 25%-ra csökkenne, akkor ez akár 2,4 millió új munkahelyet, 400 milliárd dolláros gazdasági növekedést és 67 milliárd dollárnyi adóbevételt eredményezhetne.

“A szellemi tulajdon fokozott védelme és a nyilvánosság bevonása sokat segített a legális szoftverek ügyének.” – mondta Robert Holleyman.  “A szélessáv terjedése és a számítástechnikai szektor fejlődése eredményeként egyre nagyobb számban belépő új felhasználók, valamint az illegális szoftverek széles körben történő hozzáférhetősége miatt folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a szoftver illegalitási arány további csökkentése érdekében.”