Otthon az informatikával: hogyan akarják bevezetni a kormányok az információs társadalmat – címmel mutatta be tanulmányát az EIU. Hogy ugyanis be akarják vezetni, az nem kérdéses, sőt ezek a programok széles körben elfogadott és fontos eszközei annak a politikának, amely az egyes országokat tovább akarják tessékelni az információs társadalom korszakába.
“A kormányok szerte Európában különféle új megoldásokkal állnak elő, hogy dinamizálják az IT-szektort politikai céljaik elérése, a digitális szakadék felszámolása és az információs társadalom fejlődése érdekében. De még rengeteg tanulnivaló van e programok tervezése és bevezetése során jelentkező sikerekből és fiaskókból egyaránt” – jelentette ki Delia Meth-Cohnaz EIU vezető tanácsadója.
A tanulmány a megállapításait húsz mélyinterjúra alapozza, amelyeket az egyes országok kormányzati programjait irányító szakemberekkel, illetve a szakterületen működő vállalati felsővezetőkkel készítettek. A legfontosabb megállapítások a következők:
A sikeres programok a világos céloktól és célcsoportoktól függenek.
A legtöbb számítógép-eladási rendszer az alkalmazottakra és az egyetemi hallgatókra koncentrál. Mindkét csoport viszonylagosan kivételezett helyzetben van, hiszen könnyen hozzászokhatnak a számítógép-használathoz, s van esélyük hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez is. Ugyanakkor ezek a programok nem csökkentik a digitális szakadék szélességét egy országon belül, sőt talán szélesítik. Mostanában a kormányok figyelme már a nem hagyományos IT-felhasználók felé is fordul, de itt sok kisebb csoport van, amelyeknek testre szabott programokra volna szükségük. Az összevegyített célok egyetlen programban kompromisszumokhoz vezetnek, ami az eredményesség rovására mehet.
A programoknak hozzá kell igazodniuk a változó viléghoz.
Amióta az első kormányzati programok elindultak a 90-es évek végén a számítógépek ára jelentősen csökkent, az internet mindenütt elterjedt, az e-közigazgatási megoldások mindinkább elfogadott, helyenként szabványos formájává váltak a közszolgálatoknak, a digitális multimédia termékek pedig kiterjesztették az otthoni számítógépek felhasználási területét. Ezeket a változásokat a programok tervezésénél figyelembe kell venniük.
A kommunikáció sorsdöntő a sikerben.
A legjobb ügy is vakvágányra juthat, ha nincs mögötte megfelelő marketing kampány, amely a társadalmi elfogadottságról és a politikai konszenzusról gondoskodna. A jó kampányt támogathatják az IT.cégek, ami meggyőzheti azokat is, akik korábban nem tartoztak e gondolat segítői közé. A kommunikáció segít abban is, hogy le lehessen mérni a sikert, például abban, hogy a kérdéskör a közbeszéd tárgya, de milyen gyakran és milyen mély benyomást téve kerül szóba a társadalomban.
A privát szektorral való szoros együttműködés kritikus.
Az IT-cégek és a kormányzat közötti partnerség elengedhetetlen feltétele a sikernek. Ez ugyanis pótlólagos pénzügyi forrásokat nyithat meg, know-how-t és hajtóerőt adhat. De a kormánynak finoman kell kezelnie az IT-ipart, nehogy kereskedelmi sikereket érjenek el a nemzeti sikerek helyett. Mi több, a kormányoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a bevezetés előtt álló programok megfelelnek-e eredeti céljaiknak, ugyanis e nélkül könnyen leveszíthetik a politikai támogatást.
Az adókedvezmények nem feltétlenül sikeresek.
Az olyan országokban, ahol a központi bevételéknél minden fillér számít, az adóhivatalok nem fogják túlzott empátiával szemlélni e programokat. (Különösen ha – s ezt Magyarország példája jól mutatja – a rosszul megállapított kedvezményrendszer a kereskedők forgalmára jobb hatást tett, mint a digitális szabadék szűkítésére – a szerk.) Érdemes ezért alternatív finanszírozási megoldásokat alkalmazni. Dél-Európában például nagyon sikeres volt a napi 1 eurós diákprogram bevezetése a számítógépek beszerzésére.
A programoknak a kedvezményezettek igényeit figyelembe kell venni.
A kormányoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a program minden résztvevője könnyedén ki tudja használni a lehetőségeket, s meg is értse annak hasznát. Ha a nem hagyományos fogyasztói csoportnak terveznek programot, akkor gondoskodni kell a felhasználás oktatásáról, s az egész kedvezménycsomagot át kell dolgozni, semmint a odavetni egy eszközt, amit nem tudnak majd jól használni.
A felmérés elkészítését az Microsoft és az Intel támogatta.
Hogyan terelhetik át az európaiakat az információs társadalomba
Utolsó frissítés:
Az európai kormányok változatos megoldásokkal igyekezni rávenni országaik polgárait az otthoni számítógép-használatra annak érdekében, hogy csökkenjen a digitális szakadék és minél szélesebb tömegek lépjenek be az információs társadalomba – állítja frissen publikált tanulmányában az Economist Intelligence Unit (EIU).