Az egyes kulcsfontosságú tudományokban tapasztalható kutatóhiány komoly kihívást jelent az EU innovációs erejére. Annak érdekében, hogy a kutatói pályát vonzóbbá tegyék, 2005. március 11-én ajánlást fogadtak el az Európai Kutatói Kartáról és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexéről - olvasható az NKTH közleményében.
Az ajánlás olyan célok megvalósításához kíván hozzájárulni, mint a kutatók karrierkilátásainak javítása, folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása, a nemzetközi és szektorok közötti mobilitás ösztönzése és elismerése, valamint nyitott, átlátható, nemzetközileg is összehasonlítható felvételi eljárás bevezetése.
Egy évvel az ajánlás elfogadása után az Európai Bizottság felmérte, hogy az egyes országokban hány intézmény kötelezte el magát a karta és a kódex ajánlásai mellett. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és Szlovákiában a rektori konferencia már aláírt olyan nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy megvalósítják az ajánlásban foglalt célokat.
„A magyar intézmények érdektelensége az ajánlás iránt azt a látszatott kelti az európai kutatókban, kutatóintézetekben valamint a Bizottságban, hogy nem értenek egyet az ajánlásban foglalt elveknek” – áll az NKTH közleményében. A hivatal felhívja a figyelmet, hogy honlapján megtalálható a nyilatkozat, aminek aláírásával az eddigi négy magyar intézmény mellett mások is csatlakozni tudnak azokhoz, akik nem akarják az érdektelenség látszatát fenntartani.
Európai Kutatói Karta és Kódex: csak négy magyar intézet írta alá
Utolsó frissítés:
Magyarországon eddig csupán négy intézmény – a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Kommunikációs Főiskola és a Közlekedéstudományi Intézet – írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy az Európai Kutatói Karta és Kódex elveit megvalósítják intézményükben. Az akadémiai kutatóintézetek közül pedig még egyetlen egy sem vállalta fel ezen elveket – közölte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH).