A Nílus és a szudáni sivatag az űrből. Kutatási terep © NASA |
A Nílus negyedik kataraktájánál (zuhatagánál) épülő duzzasztómű révén közel három Balatonnyi terület kerül víz alá. Angol, amerikai, francia és német régészeti intézetek mellett egy magyar expedíció is bekapcsolódhatott a projektbe, amely egy 40 négyzetkilométeres területet kapott koncesszióba.
„Szudánnak ezen részén, amely több tízezer éve folyamatosan lakott, még soha nem folyt régészeti feltárás. A 2006-os szezonban a fő feladat a terület régészeti emlékeinek minél pontosabb feltérképezése volt. 54 lelőhelyet azonosítottunk be: a feltárt legkorábbi emlékek, a pattintott kőkorszak középső időszakából származó kőeszközök, legalább 40-50 ezer évesek" – közölte Lassányi Gábor.
Fontos eredménynek számít az i.e. III. és II. évezredből, az ún. Kerma kultúrához tartozó nagyszámú lelőhely feltérképezése. Az i. e. II. évezredben létrejött hatalmas Kerma királyság folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állt a szomszédos Egyiptommal. Kerma királyai uralták a Belső-Afrikából a Földközi-tenger felé irányuló luxuscikkek, így az elefántcsont, a különleges fafajták, állatbőrök, drágakövek, fűszer- és gyógynövények kereskedelmét.
A régészeti expedíció arra is választ keresett, hogy a negyedik katarakta vidéke részét képezte-e az i.e. VIII. - i.sz. IV. század között Napata, majd Meroitikus királyság néven ismert, hatalmas kelet-afrikai országnak.
Napata fekete fáraói közel nyolcvan évig ültek Egyiptom trónján, ezt követően Meroé (Merowe) királyai felügyelték a belső-afrikai kereskedelmet. A Meroitikus kor utolsó évszázadaiból származnak azok a gyakran 20 m átmérőjű sírdombok (tumuluszok), amelyekből az ásatások során néhányat feltárt a csoport. Különleges leletnek számít Hórusz-szemmel díszített egyiptomi stílusú fajansz amulett és gyöngysor, amely egy kisgyermek sírjából került elő.
„Szintén nagyon izgalmasak a keresztény időszak emlékei. Kevéssé ismert, hogy Núbia lakói Bizáncból és Egyiptomból érkező hittérítők hatására a VI. században keresztény hitre tértek. A magyar koncessziós terület a Makuria nevű keresztény királysághoz tartozott, amelynek lakói egészen a XIV. századig megtartották vallásukat, amikor is a lakosok nagy része muszlim hitre tért. Számos keresztény temetőt sikerült találnunk a területen, és reményeink szerint jövőre egy keresztény templomot is fel tudunk tárni” – beszélt Lassányi Gábor az expedíció további terveiről.
A magyar régészek életkörülményei meglehetősen spártaiak voltak a feltárás idején. Az expedíció El-Ganaet falucskában rendezte be a főhadiszállását, ahová a sivatagon keresztül, úttalan utakon terepjárón jutottak el. A felszerelésen és élelmiszeren kívül még a generátor működtetéséhez szükséges benzint is magukkal vitték, mivel a környéken az sem volt kapható. A tábori viszonyok ellenére az expedíció 2007 januárjában ismét visszatér a területre, hogy mentse, ami menthető, mielőtt mindent elnyel a víz. A szudáni kormány a leletek felét felajánlotta a mentésben résztvevő országoknak A magyar régészek által feltárt emlékek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják.