Harc pápuaföldön. Étkezési előkészületek © stalvik.com |
Az eddigi vizsgálatok alapján bizonyosra veszik, hogy a Homo Antecessor kannibál volt. Nem a saját csoportjához tartozókat ette meg, hanem olyanokat, akikhez máshonnan jutott hozzá, főleg gyerekeket és fiatalokat. Valószínűleg inkább rituálék részeként, semmint éhsége csillapítására fogyasztotta el őket.
A térségben van egy másik jelentős lelőhely is, a Sima de los Huesos, ahol eddig csaknem ötezer emberi kövületet találtak, köztük 30 Neander-völgyiét. Az egyik, meglepően jó állapotban megmaradt koponyáról megállapították, hogy tulajdonosa kannibalizmus áldozata lett. Erről árulkodik az, hogy a koponyacsontokon éles eszköz véste nyomok láthatók, a fejről tehát minden bizonnyal lefejtették a húst. Ugyancsak kannibalizmusra utalnak a velőért széttört csontok, vagy a főzésre utaló nyomok: a húst tehát valószínűleg puhítani akarták. „Mivel ezek a maradványok legrégibb európai elődeinktől származnak, állíthatjuk, hogy kannibálok leszármazottai vagyunk" - jelentette ki az ásatások vezetője.
Az utolsó nép, amely intenzív módon gyakorolta a kannibalizmust, az anasazi volt, amely 800 évvel ezelőtt élt a mai amerikai Colorado állam dél-nyugati részén. A közelmúltban Pápua-Új-Guineában véltek kannibalizmusra utaló jeleket találni, de eddig nem tudták bizonyítani, hogy az emberevés ott is elterjedt szokás lett volna.