Viharos adatvesztés: jobb félni, mint megijedni

© Kürt

Mostanában volt alkalmunk elégszer megtapasztalni, hogy a szinte trópusi méretű viharok és felhőszakadások (egyebek mellett) milyen káoszt képesek okozni a kommunikációs rendszerek működésében. A Kürt Csoport 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait. A cég 2002 óta – leányvállalatainál is – statisztikákat készít az informatikai katasztrófák kiváltó okairól. Ezek fizikai (hardver – 60 százalék) vagy logikai (szoftver – 40 százalék) jellegűek. Az összes beérkező, fizikailag meghibásodott adattároló 70-80 százaléka pedig úgynevezett működési meghibásodás miatt kerül a céghez. A további 20-30 százalék valamely természeti-környezeti hatásból fakadó adatvesztés. A károsodások legnagyobb részét azonban a szélsőséges hőmérsékleti hatások okozzák (55 százalék), a környezeti behatásra történt adatvesztések 30 százalékát pedig elektromágneses jelenségek okozzák, víz- és tűzkár valamint egyéb környezeti katasztrófa jelenségek (földrengés, robbanások) 15 százalékban fordulnak elő.

A Kürt nemzetközi statisztikái szerint az adatvesztések túlnyomó része az év két jól meghatározható időszakában következik be: télen és nyáron. Most az egyik legveszélyesebb időszak – a nyári viharok, hirtelen jött és gyorsan levonuló árhullámok, beázások és villámok szezonjának – közepén vagyunk.

A vállalat német és osztrák telephelyein is megfigyelhető, hogy nyáron számos szabadtéri és fél-szabadtéri helyszínről érkeznek adatmentési, helyreállítási megbízások, csakúgy, mint a tavaszi áradások idején. Az év eleji németországi áradásokkor például az árvíz elöntötte egy 50 fős nyomda telephelyét, és a gyár irányítását végző központi számítógép használhatatlanná vált. A gyors adatmentése révén az adattárolókról visszamentett adatbázist már egy új rendszerben indították újra. Így az ilyen esetekben szokásos 1 hónapos kiesés helyett – amely akár végleges leállással fenyegethette volna a céget – 3 nap kiesés után sikerült folytatni a nyomdai munkálatokat – olvasható a Kürt beszámolójában.

A leggyakoribb „vízkáros” adatvesztés áldozatai az elázott adathordozók, amelyeket sajnos a felhasználók a (vélt) kiszáradás után megpróbálnak újra üzembe helyezni. Ezek a kísérletek legtöbbször az eszköz tönkremenetelével és/vagy elektromos zárlattal végződnek. Végzetesek lehetnek a közeli vagy direkt villámcsapások is, melyek feszültség ingadozással járnak, így könnyen okoznak meghibásodásokat, amelyek adatvesztéshez vezethetnek.

Kmetty József, a Kürt Zrt. vezérigazgatója szerint ezért a megelőzésben a legfontosabb szabály a számítógépek és biztonsági mentések helyes tárolása, azonban ha már bekövetkezett a baj, a magánakciók helyett azonnal forduljunk szakemberhez. A cég tapasztalatai szerint ugyanis az ekkor történő adatmentési kísérletek – amelyek általában a rendszer újraindítását jelentik – 95 százalékban meghiúsulnak. Ráadásul minden újraindítási vagy visszaállítási kísérlet rontja az adatmentés esélyeit. A legtöbb esetben a felhasználók próbálkozásai adják a kegyelemdöfést az adathordozóknak és ezzel együtt a saját adataiknak is.