Oroszlánokat és zebrákat az amerikai síkságokra

Az amerikai oroszlán rekonstrukciója. Hasonló sem kell © fullerton.edu

A „Pleisztocén Park” néven elhíresült javaslatot Gary Roemer és a New Mexikó állami egyetem más munkatársai vetették fel egy évvel ezelőtt, és a terv egyik célja, hogy színesítse az észak-amerikai füves tájak élővilágát, a másik pedig az, hogy menedéket nyújtson a saját környezetükben kihalás szélére jutott állatoknak. Az amerikai síkságokon ugyanis a legutolsó jégkorszak után nem sokkal még mamutok, vadlovak és oroszlánok népesítették be, melyek távoli rokonai ma már csak Afrikában élnek. Hasonló ötletet Ausztráliában is felvetettek már.

Dustin Rubenstein és Thomas Gavin, a Cornell egyetem ökológusai szerint egy ilyen terv aligha éri el a célját, viszont könnyen katasztrófához vezethet. Nincs rá garancia, hogy a nagy emlősállatok visszatelepítése helyreállítja a régi élővilágot. Ezen kívül az elefántok, afrikai oroszlánok és ázsiai szamarak nem pontos ökológiai megfelelői a kihalt mamutoknak, amerikai oroszlánoknak és vadlovaknak – írták a vadvilág védelmének kérdéseivel foglalkozó, Biological Conservation című amerikai szakfolyóiratban.

Ha nem megfelelő állatokat költöztetnek át egy más környezetbe, az nem helyreállítás, hanem egy kiszámíthatatlan kimenetelű kísérlet. Nem biztos, hogy az újonnan jöttek életben maradnak, másrészt túl is szaporodhatnak.

Amerikai mamut. Nem pótolják elefánttal © fullerton.edu

Belpolitikai szempontból sem járható az ötlet. A helyi lakosok már értésre adták, hogy a néhány évtizeddel ezelőtt még általánosan elterjedt farkasok vagy jávorszarvasok újra feltűnésének sem örülnének. Elképzelhető, hogyan viszonyulnának az ültetvényeket összetaposó elefántokhoz vagy a gyerekeket fenyegető oroszlánokhoz.

Mellesleg az ötlet pénzt vonna el az afrikai és az ázsiai ökológiai rendszerek megmentésére rendelkezésre álló szűkös forrásokból. Ezek ügye fontosabb, mert ott a 8-10 közismert nagyméretű emlősállaton kívül sok ezer növény és állat él – vélekednek a cikk szerzői.

Az alapötlet egyik felvetője, Gary Roemer ennek nyomán arra mutatott rá: egy óvatos próba nélkül soha sem fog kiderülni, mi az igazság – olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóirat online kiadásában.