A Neander-völgyi ember tovább élt a korábban becsültnél, és csak 28-24 ezer évvel ezelőtt halt ki – állítják brit tudósok.
 Neander-völgyi ember.
Választékosan táplálkozott |
Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum professzora következtetéseit azokra a leletekre alapozza, amelyek nemrégiben kerültek elő Gibraltáron. Ezekből az tűnik ki, hogy a Neander-völgyi ember Európában négyezer esztendeig, vagy még hosszabb ideig kortársa lehetett a modern embernek, remek szerszámokat készített pattintott kőből , állati prémekkel, bőrökkel ruházkodott, étrendje változatos volt, bár főképp húsfélékből állt. A gibraltári Gorham-barlangból előkerült maradványok alapján emlősöket, madarakat, kagylókat egyaránt evett, de növényi táplálékot is.
Finlayson értékelése szerint a Neander-völgyiek valószínűleg "szociális őshálót" is kialakítottak, nevezetesen gondoskodtak egymásról.
A korábbi tézisek szerint 30 ezer éve halt ki a Neander-völgyi ember, és legfeljebb kétezer éven át élt együtt a modern emberrel. "Kétezer év eltérés igencsak nagy idő az emberiség történelmében" – hangsúlyozta Finlayson a Reuters-nek.
