Tojások helyett sejtekből vonnák ki a hatóanyagot © Dripnet |
"Ha egyszer csak elfogynak a tojások, nem lehet több oltóanyagot előállítani, viszont ha kialakítunk egy sejtbankot, bármikor lehet folytatni a gyártást" - mutatott rá Philip Krause, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) vírusoltóanyagokkal foglalkozó osztályának helyettes vezetője.
Az iparág legnagyobb vállalata már meg is kezdte a sejtkultúra-alapú oltóanyag első biztonsági tesztjét száz önkéntesen.
Már ma is számos gyógyszeripari terméket gyártanak emberek vagy állatok szervezetéből vett sejtkultúrákkal, így a bárányhimlő és a gyermekparalízis megelőzésére is ilyen típusú oltóanyagokat használnak, és a gyártók szigorú biztonsági szabályok szerint járnak el, hogy megelőzzék a szennyeződéseket.
Ahogy azonban az influenza elleni védőoltást gyártó cégek is a sejttenyészet-alapú eljárások felé fordulnak, egyre összetettebb, bonyolultabb a technológia. Az FDA irányelve - amelyet 1993 óta most először korszerűsítenek - ezért ezeknek a gyártóknak szól, és részletesen tartalmazza azoknak a legfejlettebb módszereknek a leírását, amelyek alkalmazásával biztosítható a sejtkultúrák biztonsága és tisztasága.
A tojásokból származó vakcinák remekül beváltak. Amerikában idén ősszel százmillió adagot gyártanak, és az influenza-specialisták szorgalmazzák, hogy minden eddiginél többen oltassák be magukat. Ehhez azonban az szükséges, hogy hónapokkal az őszi szezon előtt külön e célra kitenyésztett tyúkok több tízmillió tojásában tenyésszék a vírust.
Ezzel szemben a sejt-alapú rendszer nagy előnye, hogy ha hirtelen egy új vírusfajta üti fel a fejét, a fejlesztőket nem gátolja, hogy a tenyésztéshez szükséges tojások csupán korlátozott számban érhetők el.