HVG |
A távközlés új kulcsszava a konvergencia: sokféle - képernyővel, billentyűzettel, mikrofonnal és hangszóróval felszerelt avagy felszerelhető - készülék vezetékkel vagy anélkül minden helyszínen képes lesz arra, hogy hangot és képet oda-viszsza továbbítson. A mindentudó készülékek - legalábbis a brit Economist Intelligence Unit (EIU) kutatóintézet által szervezett londoni konferencián felszólalók szerint - nem lesznek egyformák: mozgóképek élvezetéhez másfajta szerkezet a praktikus, mint szövegíráshoz, zenehallgatáshoz, képrögzítéshez vagy telefonáláshoz. Valamennyiük közös tulajdonsága lesz azonban, hogy az adatokat - a helyi adottságoknak megfelelően rádióhullámokkal vagy kábelen keresztül - internetes szabvány szerint továbbítják.
A távközlési forradalom - mely alighanem a felrajzolt ideálképhez vezet - már elkezdődött. Az elmúlt egy-két évben robbanásszerűen terjed a távhívásokat gyakorlatilag ingyenessé tevő internettelefónia, miközben világszerte egyre több harmadik generációs mobilkészüléket értékesítenek, melyek a széles sávú kapcsolattal hálózatra kötött számítógépekéhez hasonló sebességű internetezésre is alkalmasak. A legújabb trendet az olyan mobiltelefonok képviselik, melyek lakáson belül - persze drót nélkül, például bluetooth vagy wifi technológiával - a vezetékes hálózatra kapcsolódnak (HVG, 2005. november 19.). Ez az úgynevezett mobil-fix konvergencia - az első fecske British Telecomot követően - az Európai Unió több országában megvalósult már, mint ahogyan számos európai vezetékes szolgáltató továbbít tévéadásokat az eddig inkább telefonálásra használt rézdróton keresztül. A mobil-fix konvergencia Magyarországra még nem ért el, az internettelevíziózás viszont napokon belül megindul: a T-Online november 6-ára ígéri, hogy a megfelelő lakossági ADSL-előfizetéssel rendelkezők számára megkezdi a cégcsoport kábeltévés csomagjaival nagyjából megegyező árú televíziós műsorszórást (illetve kapcsolt szolgáltatásként például filmletöltést), amihez számítógépre sincs szükség.
Óriási esélyt kapott a vezetékes telefónia a konvergenciával, hogy extrabevételekkel ellensúlyozza a hagyományos piacán az utóbbi években elszenvedett veszteségeket. Az egykor monopolhelyzetben volt távközlési cégek bevételét részben a piac liberalizációja révén létrejött alternatív vezetékes szolgáltatók, részben pedig a mobil- és az internettelefónia, továbbá a kábelesek által kínált hangátvitel kurtította meg.
"A hangátvitelből eredő bevételünk egynegyeddel csökkent az 1998-as liberalizáció óta. A havi előfizetési díjak 20 százalékkal emelkedtek ugyan, ám a percdíjak több mint 40-et zuhantak" - vont gyorsmérleget a HVG kérdésére az elmúlt évek pénzügyi folyamatairól Andrea Gavosto, a Telecom Italia vezető elemzője, aki szerint a konvergencia kínálta új szolgáltatások nélkül veszélybe kerülne cége jövedelmezősége. A legnagyobb olasz telefonszolgáltató idén júliusban indította el mobil-fix szolgáltatását, és közel fél éve üzemel az internetes átvitelen alapuló televíziós műsorszolgáltatásuk és virtuális videotékájuk. Céljuk azonban - más távközlési cégekhez hasonlóan - az úgynevezett új generációs hálózat kiépítése. "A terveinkben szereplő, másodpercenként 50 megabit adatátvitelre alkalmas hálózaton egyszerre több, nagy felbontású készüléket kiszolgáló tévéműsor szállítható - mondja Gavosto -, s erre a közeljövőben összesen több milliárd eurót fogunk költeni." Hasonló összegekkel kalkulálnak a nagyobb európai államok távközlési szolgáltatói, az egyik csúcstartó British Telecom például 10 milliárd fonttal számol. Ray Stewart, a Belgacom pénzügyi igazgatója viszont azzal büszkélkedett a HVG-nek, hogy az elmúlt években végrehajtott 350 millió eurós beruházásuk eredményeként már most az ország lakosságának 80 százaléka számára képesek jó minőségű tévéműsort továbbítani.
Az európai szolgáltatók jelentős része már meg is kezdte az - eleinte a kábelszolgáltatók, Magyarországon elsősorban a UPC privilégiumának számító - úgynevezett triple playt (a tévé, az internet és a telefon "összecsomagolásával" képzett háromelemű szolgáltatást), mely mobilszolgáltatással kiegészülve négyeleművé tehető. Azok a vezetékesek, amelyek nem rendelkeznek saját mobilos leányvállalattal, pánikszerűen igyekeznek ilyen céget vásárolni. A spanyol Telefónica például az idén 31 milliárd dollárt fizetett a több országban is jelen lévő O2 mobilszolgáltatóért, a brit NTL pedig 962 millió fontot perkált le a Virgin Mobile-ért.
Kérdés, hogy az internetes piac 2000-es válságát megelőző éveket idéző beruházási és felvásárlási hullám elültével beigazolódnak-e a távközlési cégek várakozásai. A The Economist hetilap októberi távközlési melléklete figyelmeztető jelnek tartja, hogy az elmúlt hat évben az OECD-országokban nem nőtt a távközlési szolgáltatásokért fizetett összeg. Sőt csökkenésre is fel kell készülni: egy átlagos amerikai háztartás havonta 176 dollárt költ mobil- és vezetékes telefonra, televízióra és széles sávú internetre, s ezt az összeget az AT&T telefontársaság tervei szerint egy csomagban 100 dollárra lehet leszorítani.
Az új generációs hálózatokat kínálóknak így alighanem az hozhat megtérülést és profitot, ha új, eddig nem kínált tartalmakkal rukkolnak elő. Eladható ötletekre nagy szükség van, a technikai fejlődés ugyanis egyelőre megelőzi a keresletet - ámbár arra is van példa, hogy a szolgáltatók konkrét felhasználói igényekkel szembesülnek. "Papa, miért nem lehet a mobiltelefonon is blogozni?" - kérdezte egyszer Rikko Sakaguchi, a Sony Ericsson vezérigazgató-helyettesének 8 éves fia. A cégmenedzser az EIU-konferencián legalábbis azt állította, ez a kérdés ihletett néhány, cége által kifejlesztett új mobilszolgáltatást, egyebek közt azt, hogy a mobilkészülékekkel készített fotók egyszerűen webtárhelyre tölthetők. "A technológia eddig is megvolt - mondta Sakaguchi -, csak az ötlet hiányzott."
Más vállalatoknál is komoly kísérletek folynak újszerű alkalmazások kifejlesztésére. "Egyelőre csak laboratóriumi körülmények között, de már sikerült megvalósítanunk, hogy a harmadik generációs mobilhálózat által közvetített jeleket menet közben televízióra tereljük - büszkélkedett a HVG-nek Denis Guibard, a France Telecom elnökhelyettese. - Így egy gombnyomással megoldható, hogy ha valaki telefonálás közben lép a nappalijába, a beszélgetőtársa arcát a mobilkészülék kijelzője helyett azonnal a televízióján láthassa."
Mégis sötétben tapogatóznak a tervezők, amikor arra keresik a választ, mi lesz a konvergenciának az az igazán nagy durranást jelentő eredménye, amilyennek korábban például - a szakma szinte egészét meglepve - az sms bizonyult. Denis Guibard nem hiszi, hogy a cégénél általa irányított terület, a videotelefonálás ilyen lenne.
Az EIU-konferencián azonban a HVG belebotlott valakibe, aki úgy vélte, kezében a bölcsek köve. Chris Gare, az idén Londonban bejegyzett háromfős Trymehere cég egyik tagja olyan szolgáltatáson dolgozik, mely a távközlési forradalom hívei által világszerte ünnepelt egyik jótétemény, az állandó térbeni és időbeli elérhetőség káros hatásait küszöbölné ki. Felmérések szerint - magyarázta Gare a HVG-nek - sok üzletember órákat tölt azzal, hogy számítógépét vagy mobilját egy-egy tárgyalás után újrabekapcsolva e-mailekre, sms-ekre válaszolgat, illetve visszahívja azokat, akik keresték, s akik közül többen akkorra maguk válnak elérhetetlenné. A Trymehere által fejlesztett szoftver jelzi, hogy a keresett személy melyik napszakban milyen módon érhető el, azt is lehetővé téve, hogy a családtagok, az ügyfelek vagy bármely csoport számára más-más idősávban adjon zöld utat.
Hogy bombaüzlet válik-e az ötletből, nem tudni. A konferencián mindenesetre többen megfogalmazták, hogy a hálózatok fenntartóinak komoly bevételt hozó tartalmak kifejlesztése inkább a felhasználóktól várható. Ezt látszik igazolni a magyar közösségi portál, az iWiW vagy annak angolszász megfelelője, a MySpace kirobbanó sikere, illetve a videoklipek fel- és letöltését segítő, a Google által néhány hete 1,65 milliárd dollárért felvásárolt YouTube (HVG, 2006. október 21.) eredményessége. S a tartalomszolgáltatók akár egyszerű beszállítókká fokozhatják le a ma még saját előfizetői körrel rendelkező távközlési szolgáltatókat. "Nincs kizárva - fejtegette az EIU-konferencián Lars Mouritzen, a BBC sokatmondóan »a műsorszóráson túl« nevet viselő részlegének stratégiai igazgatója -, hogy egy, a MySpace-hez hasonló közösségi portál lesz az, ami a felhasználókat fizetős ügyfelekké teszi, s mindenütt használható mobilkészüléket ad számukra, miközben a multimédiás szolgáltatáshoz szükséges hálózatot egyszerűen bérbe veszi valamelyik távközlési óriástól."
SCHWEITZER ANDRÁS / LONDON