Jövő év elején már okos telefonnal is fizethetünk – ígérik a Magyar Mobiltárca Szövetség tagjai, azaz megannyi ígéret és várakozás után végül is kartávolságnyi közelségbe került a készpénznélküli, telefonos fizetés bevezetése. A mobil pénztárca széles körű kereskedelmi elterjesztése előtt mostanában világszerte sorjáznak a nyilvános kísérleti programok, szondázzák a piacokat és a fogyasztói reakciókat. E lázas bevezetési versengésben Magyarország sem áll rosszul, sőt a fejleményekből úgy tűnik, itthon talán már jövőre, az európai kontinensen elsők között használhatjuk majd zsebtelefonjainkat vásárláskor, fizetésre.
De vajon hogyan látja a lehetőségeket a bankszakma, különösen annak fényében, hogy nemrég a Google „pénztárcáját”, a Walletet is feltörték? Kovács Antalt, az OTP vezérigazgató-helyettesét faggattuk.
Hogyan ítéli meg az NFC hazai bevezetésének kilátásait? Valóban két-három év múlva általánosan fizethetünk telefonnal?
Nem bocsátkoznék jóslatokba, de nem kérdés, az NFC életképes technológia, a mindennapi élet számos területén sok mindenre egyszerűen felhasználható. A fizetések terén például jelentősen növeli az ügyfélélményt, egyszerűbbé teszi a fizetési műveleteket. A bank szempontjából különösen fontos, hogy könnyen és költséghatékonyan telepíthető eszközökre épül. A hazai bankpiacon az OTP már eddig is úttörő szerepet vállalt az NFC technológia bevezetésében: elsőként tette elérhetővé ügyfelei számára a MasterCard PayPass bankkártyát, majd a PayPass matricát. Eddigi tapasztalataink az ügyfelek nyitottsága, és a technológia mindennapi biztonsága terén egyaránt pozitívak. Folyamatosan bővítjük a PayPass (érintésnélküli) terminálok számát. Jelenleg közel 2 ezer ilyen terminált üzemeltetünk, és eddig 100 ezer PayPass bankkártyát bocsátottunk ki. A PayPass-ra optimalizált rendszer egyébként képes kezelni az NFC-s telefonokat is, amelyekből egyelőre még kevés működik az országban. Amennyiben a Mobiltárca Szövetség működésére a jövőben is valódi, hatékony együttműködés lesz jellemző, illetve a felhasználók megkedvelik ezeket az új fizetési megoldásokat, akkor három év múlva széles körben elterjedté válhat ez a fizetési mód.
Nem okoz-e az NFC „házon belüli konkurenciát” a PayPass kártyával, s más mobil fizetéssel szemben?
Természetesen minden hasonló megoldás egymást helyettesítheti, így egyfajta verseny is kialakulhat majd a különböző technológiák között. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok, a használhatóság alapján a fogyasztók döntik majd el, melyik maradhat, válhat tömegessé. Ezzel kapcsolatban elég csak a bankok kínálatában párhuzamosan meglévő, a különböző kártyatársaságok által kibocsátott plasztik kártyára gondolni. Az ügyfelek aszerint választanak kártyát, hogy éppen hová utaznak, mire szeretnék használni kártyájukat. Ebből a szempontból látni kell, az NFC fizetési megoldások jellemzően a kis összegű költésekre használhatóak.
Képes lesz-e elterjeszteni a Mobil Tárca Szövetség az NFC fizetési kultúrát, vagy inkább üdvözítőbb, ha minden érdekelt megy a maga útján?
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az NFC szolgáltatások sikere nagymértékben függ a mobilszolgáltatók és az érintett piaci szereplők együttműködési és kompromisszum-készségétől. Kulcskérdés az egységes, standard megoldás bevezetése. Ezért csatlakozott legnagyobb kereskedelmi bankként, az OTP is a Szövetséghez. Ugyanakkor a technológia elterjedésének komoly lökést adhat, ha a plasztik kártya mellett a mobiltelefon is alkalmassá válik a fizetési – sőt annál szélesebb funkcionalitású NFC-s tranzakciókra.
Milyen feladatot vállal az OTP a Szövetségen belül, részt vállal-e a tesztprogramokban, mennyit áldoz ezekre?
Az NFC technológián alapuló szolgáltatások gyorsaságukkal, kényelmi funkcióikkal, innovatívvitásukkal, valamint a mobiltelefonok nagy, interaktív képernyője adta lehetőségekkel együtt teljesen új és vonzó ügyfélélményt biztosítanak. Mivel az OTP a mobiltelefonos banki alkalmazások (applet-ek) fejlesztésében is élen jár Magyarországon, kézenfekvő, hogy elsők szeretnénk lenni a mobilfizetés terén is. A Szövetségben jelenleg is folyik az egyeztetés a pilotokról, s az OTP szándéka, hogy ezekben szerepet vállaljon. A mobilfizetés és a mobilbankolás terén ugyanakkor az élet sosem áll meg. Érdekes hogy most éppen az NFC-s mobilfizetésről beszélgetünk, de például a mobilra optimalizált internetes alkalmazásunkat is a napokban újítjuk meg.
Hol látja az NFC szűk keresztmetszeteit, ön szerint mi a megoldásra váró legnagyobb feladat?
Ez egy nagyon friss fejlesztési terület, sok még a kidolgozatlan részlet. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy Magyarország egyáltalán nincs lemaradva e téren. A nálunk fejlettebb országokban is csak néhány pilot program indult, tehát mindenhol kísérleti szakaszról beszélhetünk. A Szövetség elkötelezett híve a készpénzkímélő innovatív megoldások elterjesztésének, felvállalva ezzel a lakosság és a lehetséges szerződő partnerek minél teljesebb körű edukációját, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését. Annak ellenére, hogy ez nem fog egyik napról a másikra végbemenni, szerintem viszonylag gyorsan leomolhatnak majd a kulturális akadályok. Jelenleg talán a legkézenfekvőbb fizikai korlát, hogy gyakorlatilag nincsenek forgalomban NFC képes mobiltelefonok, de tudjuk, hogy a mobiloperátorok ennek elhárításán is nagy erőkkel dolgoznak.
Hogyan látja a banki reputáció szempontjából különösen fontos fizetési biztonság kérdéskörét? Már csak azért is, mivel a Google Walletet nemrég feltörték?
A Google Wallet példája intő jel. Nem véletlen, hogy a biztonsági kérdések vizsgálatának a Mobiltárca Szövetség is nagy teret szentel. Banki oldalról, mint minden pénzforgalmi szolgáltatásnál, a mobilfizetés terén is kiemelt figyelmet fordítunk a biztonságra. A megfelelő biztonsági rendszerek kidolgozásához pedig komoly segítséget nyújtanak az eddigi felhasználói szokások és szolgáltatói tapasztalatok.
Ön szerint mi lenne az ideális bevételmegosztás az NFC fizetés érdekeltjei, a bankok, a mobil szolgáltatók és a webesek között?
Korai még ezt a kérdést feltenni. A Mobiltárca Szövetség épp azért jött létre, hogy közösen dolgozzuk ki a szükséges eljárásrendeket, amelyeknek idővel része lesz a költségek és bevételek megosztása is.