A legújabb adattároló eszközt még csak az űrben lehetne használni, mert az atomokból egyesével épített kísérleti darab csak az abszolút nulla fok közelében őrzi stabilan az információkat. A pásztázó alagútmikroszkóppal (STM) felépített egy bájtnyi adattárolóban 12 atommal tudtak egy bitet ábrázolni, így mindössze 96 atomból állt a 4x16 nanométer méretű szupertároló. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora helyen háromszázszor több adatot lehet tárolni.
Jelenleg még az információ kiolvasásához is STM-re van szükség. A jelentős méretcsökkentést úgy tudták elérni, hogy a tárolóhoz nem-mágneses anyagot használtak. Az ilyen atomokat sokkal jobban össze lehet sűríteni, mint a mai adattároló eszközökben használt mágneses anyagok atomjait. A kutatók most olyan antiferromágneses anyagot keresnek, ami kevésbé szélsőséges hőmérsékleti tartományban is képes az adattárolásra.