A lényeg, hogy úgy nézzen ki - a fiatalok főleg az ár miatt vásárolnak hamis termékeket az interneten
A magyar fiatalok közel hatoda vásárolt legalább egyszer hamis terméket interneten.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) elemzése a hamisított termékek értékesítését is vizsgálta a 15-24 éves fiatalok körében, amely szerint a magyar fiatalok 15 százaléka vásárolt szándékosan hamisított árucikket 2015-ben, ami felette van a 12 százalékos uniós átlagnak. Ezzel az értékkel az uniós országok középmezőnyében foglalunk helyet. E negatív rangsort egyébként Görögország vezeti 24 százalékkal, őt pedig Észtország és Ciprus követi 22, illetve 20 százalékkal.
Uniós szinten a megkérdezettek 64 százaléka általában ruhákat és kiegészítőket, 46 százalékuk lábbeliket vásárolt az interneten, 36 százalékuk pedig valamilyen belépőt, vagy jegyeket, 35 százalékuk kisebb elektronikus eszközöket vett. Az első terméktípusnál a szándékosan hamis terméket vásárlók aránya 46 százalék volt, míg a második, illetve harmadik termékcsoport esetében 33, illetve 5 százalék volt.
A jelentés szerint a válaszadók 58 százaléka az alacsonyabb ár miatt vásárolja meg két termék közül a hamisat, kevesebb mint harmaduk nem fordít erre figyelmet, valamivel több mint ötödük pedig azért, mert nem érez különbséget az eredeti és a hamis árucikk minősége között.
A kutatás szerint a magyar fiatalok az alábbi szempontokat veszik figyelembe annak megítélésekor, hogy egy adott weboldalon hamis termékeket árulnak vagy sem: ismertség, egyértelmű információk a cégről, elérhető szerződések, illetve az adott cég elérhetőségei.
Az elemzés kiemeli, hogy Magyarországon a fiatalok ritkán vásárolnak szándékosan hamis terméket az interneten, többségük pedig nem is igazán figyel arra, hogy az adott termék hamis, vagy sem. Ha vásárolnak is hamis terméket, akkor sem várják el ugyanazt a színvonalat, mint az eredetinél. Ezzel kapcsolatban a HENT szerint, nagyon fontos tudatosítani a fiatal felhasználókban, hogy a hamisított termékek nemcsak a fogyasztót károsítják meg a minőség, a termék élettartam vagy az egészségvédelem szempontjából, hanem komoly negatív gazdasági hatásokkal is járnak, amennyiben a gyártók termelési és beruházási tevékenységének csökkenéséhez, munkahelyek megszűnéséhez vezetnek.