Negyedmillió vendégmunkásra van szükség azonnal?
Súlyos munkaerőhiány, rugalmatlan munkaerő, alacsony bérek, magas járulékok, emellett rosszul szervezett, rossz hatékonysággal működő cégek – nem állnak túl jól a magyar vállalkozások. A MGYOSZ rögtön 250 ezer vendégmunkással kezelné a helyzetet, mások szerint alapvető változásokra van szükség.
A munkaerőhiány olyan súlyosan veszélyezteti a vállalkozások versenyképességét, hogy azonnali megoldásokra van szükség – ezt mondták ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). A tanácskozáson a munkaadók és a munkavállalók képviselői Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részvételével vitatták meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közelmúltban nyilvánosságra hozott összesítését a munkaerőhiány okairól és kezeléséről.
Az okokról
A munkaerőhiánynak több oka is van, eleve a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint a kilépők (születésszám 1953-ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). És ez a közeljövőben sem változik majd. A helyzetet súlyosbítja az elvándorlás, a külföldi munkavállalás, ami erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket.
Ráadásul a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott.
Nem csoda, ha egyre több cég és ágazat (kiemelten az idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar) szembesül a szakképzett munkaerő hiányával. Az álláskeresők száma jelentősen csökkent, több mint 40 százalékuk ráadásul képzetlen, a versenyszférában nem vagy nagyon nehezen alkalmazható.
Nem jeleskedünk agyelszívásban
A MGYOSZ arra is utal, hogy Magyarország nem célországa a munkavállalási migrációnak. A magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott, úgynevezett kék kártyák száma Magyarországon, éves szinten nem éri el a tíz darabot.
A gyáriparosok elégedetlenek az országon belüli mobilitással és a munkaerő romló minőségével. Súlyos kritikát kapott az oktatás is, mert „az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a PISA-felmérések romló eredménye is. Olvasásban, írásban és matematikában is az OECD-átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek.”
Mi lehet a cél?
A MGYOSZ szerint a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson.
Rövid távon megoldás lehet a „kulturálisan beilleszthető”, szakképezett vendégmunkások toborzása. A gyáriparosok javaslata abból indul ki, hogy Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállalót jelentene.
Ugyanakkor elengedhetetlen a bérszínvonal, a reálbérek differenciált emelése. Bár a MGYOSZ javaslata szerint ennek összhangban kell lennie a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, egyre többször hallani, hogy lassan a vállalkozások körmére ég az a bérpolitika, hogy a dolgozók fizetésének alacsonyan tartásából termelik ki a profitot.
Ugyanakkor fontos lenne a munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre, valamint a közmunkaprogramban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába.
A MGYOSZ is előhúzta a „túl nagy állam” kártyát, javaslata szerint a költségvetési szférában dolgozók arányát is csökkenteni kellene.
A mexikóiak már Nógrádban vannak
Mexikói varrónők érkeztek nemrég Nógrádba, három hónapra. A Szügyön található cégnél luxuskabriók speciális ponyváját készítik, és mivel a környéken komoly munkaerőhiány van a beszállító multi Szerbiából és Oroszországból is kénytelen volt munkásokat hozatni. Közben Salgótarján környékén 20-25 százalékos a munkanélküliség. Azt nem lehet tudni, hogy a mexikói munkások bére több vagy kevesebb annál, amit a magyaroknak fizetnek.
Senki sem az iskolában tanulta a szakmát
Az biztos, hogy a magyar vállalkozások számára egyre inkább megkerülhetetlen a munkaerőhiány problémája. Ám nem ez az egyetlen oka annak, hogy a vállalkozások rossz hatékonysággal működnek.
„Tévedés azt hinni, hogy a cégek csak az oktatás hiányosságai miatt szenvednének a szakemberhiánytól. Kevesen mennek mérnöknek, a többség közgazdasági, jogi, pedagógusi, esetleg orvosi diplomát szerez. Vagy főiskolán tanul tovább, mert a diploma olyan ma, mint évtizedekkel ezelőtt az érettségi volt” – álltja Kristóf Györgyi, a humán erőforrás hiányával foglalkozó szakember. Szerinte sokkal több időt és energiát kellene fektetnie a vállalatoknak is a kiválasztásra, a bevonzásra, a beillesztésre, betanításra, megtartásra. Senki nem az iskolában tanulta a szakmát, mindig az első munkahelyén tanult meg dolgozni, és az első munkahelyén lévő cégkultúra hagyott mély nyomokat minden munkavállalón.
Előfordul, hogy egy üzem felhúzásánál a beruházónak annyira fontos, hogy a kiszemelt helyszínen mekkora egyszeri támogatást kap, hogy abba már bele se gondol, akad-e a környéken megfelelő munkaerő. Ugyanez a helyzet sok fejlesztéssel is.
Nem csak a munkaerő megszerzése, hanem a megtartás is egyre nagyobb gond. Kristóf szerint a gyártó cégeknél, az IT fejlesztőcégeknél, valamint az SSC-szektorban a legnagyobb az igény a munkaerőre: hatalmas a bővülés és egyben a fluktuáció is ezeken a területeken.
A gyártó cégeknél különösen kritikus a helyzet: míg a befektető vagy tulajdonos számára a megtérülés az elsődleges szempont, addig a menedzserek többsége bér- és létszámkérdésre akarja egyszerűsíteni a helyzetet, ahelyett, hogy a veszteségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére, a beruházás megtérülésére fókuszálna.
Kifakadt a pékség tulaja: nincs kenyér, mert nincs, aki megsüsse
Facebook-posztban kért elnézést egy budapesti pékség tulajdonosa a vevőktől, akik nem jutnak kenyérhez, de mint mondja, egyszerűen nem találnak munkaerőt, aki többet süssön, de még olyat se, aki a pultba álljon vagy kiszállítsa az árut.