A K&H kkv-bizalmi indexe szerint, a kkv-k 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával ez pedig tizenkétéves mélypontot jelent.

A cégek leginkább Erzsébet-utalványt adnak a dolgozóknak, a második legnépszerűbb béren kívüli juttatás pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett, 25-ről 18 százalékra, illetve 18-ról 10 százalékra.

Ugyanakkor a harmadik helyen a pénzbeli jutalom van, ami összefügg a jövő évi adóváltozásokkal, amelyek szerint évi százezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből.

A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag nyolc éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul a helyi utazási bérlet - az Erzsébet-utalványhoz hasonlóan - az egyes meghatározott juttatások körébe kerül, ami 49,98 százalékos közterhet jelent. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként - emelték ki.

A jelentés szerint a különböző méretű cégek általában nagyon eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis- és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással.

Szektorok szerinti bontásban csak az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban, 45 százalékban cafeteriával.