A Facebook hírfolyamának algoritmusa egyszerűen a kedvelések alapján dobja fel a tartalmakat, úgy hogy nem tesz különbséget a tények és fikció között. Egy 2011-es könyvben, amely azzal foglalkozott, mit rejt el előlünk az internet ezt a jelenséget filter bubble-nek (szűrőbuboréknak) nevezte a szerző, Eli Pariser. Ahogy a könyvben kifejti, egy demokrácia csak akkor működhet, ha annak polgárai képesek a saját érdekeiken túlnőni, amihez meg kell ismerni a világunkban élő más emberek világképét. Azonban azzal, hogy például a Facebook algoritmusa csak a nekünk tetsző híreket dobja fel, azt a látszatot keltheti, hogy a mi olvasatunk az egyetlen létező. „Amíg ez nyerő lehet az online vásárlásra ösztönzés esetében, addig nem segíti az embereket a közös döntéshozatalban” – írja könyvében Pariser.
Mindenki a saját kis buborékjában ül
Így ha valaki megoszt egy történetet egy, a felhasználó által kedvelt politikusról, akkor az megjelenik hírfolyamában, még ha minden valóságalapot nélkülöz is. Ahogy az egyébként történik egy Google-keresés alkalmával is, ahol hasonló algoritmussal dolgoznak. Így például a Facebook valószínűleg már nem fogja feldobni a korábban megosztott fals történet cáfolatát, ahogy minden egyéb olyan történetet sem, amely nem felel meg az adott felhasználó lájkok által épített világképének – írja a Business Insider.
Valójában ez történik a napilapok vagy az online média esetében is, csak amíg ezen tartalmak fogyasztásánál az olvasó feltételezhetően tisztában van az sajtótermék politikai hátszelével, addig a Facebookot alapvetően pártatlannak tartja. Végső soron az is, csakhogy az említett algoritmus gyakorlatilag úgy zárja saját világába a fogyasztót, hogy az ennek ellenkezőjét képzeli. Méghozzá, hogy széles körű rálátást kap a világ eseméyeire.
A várakozásokkal és a közvélemény-kutatási előrejelzésekkel szemben nyert kedden Donald Trump. Ugyanilyen meglepetés volt a Brexit-népszavazás eredménye, de idehaza is született már néhány megdöbbentő eredmény. Nem csak a közvélemény-kutatók hibáztak: volt, hogy a kormánypárti politikusok sem tudtak elszámolni 198-ig.
Miközben egy felmérés szerint az amerikai felhasználók 63 százaléka a Facebookról értesül a hírekről, addig a cég nem hajlandó felelősséget vállalni közvéleményformáló szerepéért. „Technológia vállat vagyunk, nem média. Egy médiacégnél tartalmat állítanak elő, szerkesztenek, mi egyiket sem. Mi egy olyan eszközt adunk a felhasználóink kezébe, amivel saját igényüknek megfelelően tudják összeállítani a hírfolyamukat” – védekezett korábban Zuckerberg. Ami azt illeti, elég félelmetes, hogy az amerikaiak többsége válogatás és szerkesztés nélkül kapja nyakába az információt. Pontosabban egy szempontot szem előtt tartva: hogy az tetszen neki. Nem véletlen, hogy az amerikai elnökválasztás után sokan úgy látják a Facebook igen aktívan hozzájárult Trump győzelméhez, például szabad folyást engedve a kamuhíreknek.
