A kilencvenes évek végén Linda C. Babcock kísérletet végzett: 74 önkéntest hívott be a laboratóriumába egy Boggle nevű szójátékot játszani, azzal az ígérettel, hogy 3 és 10 dollár között fognak valamilyen összeget kapni egy-egy lejátszott játékért. Amit nem osztottak meg az önkéntesekkel, az az volt, hogy mindenkinek 3 dollárt fognak adni, kivéve, ha többet kérnek – azoknak, akik ugyanis több pénzt kérnek, odaadják a 10 dollárt, de annak, aki csak panaszkodik, hogy keveset kapott, nem. Nyolcszor annyi férfi kért több pénzt, mint nő, sőt amikor egy másik kísérlet során az önkénteseknek azt mondták, hogy a kapott összeg alkuképes lesz, még mindig csak a nők 58 százaléka kért több pénzt, a férfiak 83 százalékához képest.

Bár sokáig a kutatók ezt az eredményt nevelésbeli különbségeknek tudták be, 2007-ben Babcock új kutatást végzett, amiből kiderült, hogy a nők, akik nem alkudoznak, szimplán tudják, hogy más megítélésben fognak részesülni, ha megpróbálják: mind a férfi, mind a nő interjúztatók úgy érezték, hogy azok a nők, akik alkudoznak „nem annyira kedvesek”, és nem szívesen dolgoznának velük. A szociológusok magyarázata szerint erre a munkavállaló nők ráéreznek, és ezért fogadják el az első kínált összeget. Ez átlagosan 7 százalékkal kevesebb, mint amit ugyanolyan pozícióban dolgozó férfi kapna. Ha ez nem is tűnik annyira arcpirítónak elsőre, ha ezt egy 200 000 Ft-os fizetésnél nézzük, mondjuk egy 30 éves karrierre, évi 3 százalékos emeléssel, akkor összesen közel 700 000 forinttal visznek haza a nők kevesebbet.

Amíg ilyen munkahelyi környezet van, a nőket bátorítani arra, hogy asszertívabbak legyenek, és kérjenek több fizetést, nem valószínű, hogy megoldás a nemek közötti béregyenlőtlenségekre – ami itthon a pénzügyi szektorban például közel 40 százalék a férfiak javára. A munkahelyeknek kell változtatniuk, hogy egy olyan támogató környezetet hozzanak létre, ahol a nők is megtorlás nélkül alkudozhatnak – ehhez pedig egyes cégeknél jó első lépés lehet, ha mindenki fizetése nyilvános.

Egy cég, ahol nem kell sunnyogni a fizetéssel

Egy digitális termékeket tervező magyar cégnél olyan vállalati kultúrát honosítottak meg, amelyben a munkatársak tisztában vannak egymás fizetésével. Sőt, a főnökével is, de még azt is pontosan tudják, hogy egyes megbízásokból mennyi pénz folyik be a kasszába. Hogy miért jó ez, és mit szóltak hozzá az alkalmazottak, arról a cég alapítóját, Pásztor Dávidot kérdeztük.