Szabad hozzáférést az ügynöklistákhoz!

© HVG

A liberálisok 1990 óta igyekeznek elérni az állambiztonsági iratokhoz való szabad hozzáférést, ám erre vonatkozó javaslataikat minden alkalommal a parlamentben leszavazták. December elején az SZDSZ előállt ismét törvényjavaslatával, a megfigyelteknek legyen módjuk minden információt megszerezni megfigyelésükről és a megfigyelőről. Lényegesen kibővült volna az átvilágítandók köre is, egyházi és a köztestületi vezetőkkel, polgármesterekkel, a költségvetési támogatásra jogosult pártok tisztségviselőivel. Az MSZP akkor nem mutatott érdeklődést, de nem sokkal később jött Gyurcsány bejelentése és ez új szakasz kezdetét jelentheti. Némi szkepticizmus indokolt, mert még nem tudni, valódi fordulatról van szó, vagy apránként lecsípnek a javaslatból, és mire eljön a tavasz, a törvényre majd rá sem lehet ismerni. Burány Sándor az MSZP frakcióvezető-helyettese mindenesetre legutóbb úgy nyilatkozott, hogy pártja azt akarja, minden felnőtt állampolgár bemehessen a Történeti Levéltárba, megismerhesse bárkivel kapcsolatban, volt-e ügynök, megismerhesse azon személyek listáját, akikkel az ügynök együtt dolgozott, vagy akiknek jelentést készített"- jelentette ki .

Emlékezetes, hogy amikor Medgyessy ügynökmúltja napvilágot látott, ígéretet tett arra, hogy a teljes III/III. lista nyilvánosságra kerül, és a III. ügyosztály összes többi adata is kutatható lesz. Azután az egészből nem lett semmi, az ígéretet ő is, és az MSZP is igyekezett gyorsan elfelejteni. Nem világos az sem, mit jelent az „állambiztonsági iratok korlátlan megismerése”. Például, vonatkozik ez a többi szolgálatra, tehát a hírszerzésre (III/I), a kémelhárításra (III/II ), a katonai elhárításra (III/IV) szakosodott csoportfőnökségek irataira is, nemcsak a magyar állampolgárok megfigyelését végző „háromperhármasok” listáira? Hiszen eltelt 15 év, gyakorlatilag mindenre fény derült, a dolgok elévültek, Magyarország NATO-ország, és az egykori Varsói Szerződés által foglalkoztatott kémekről már úgyis nagyjából mindent tudnak a szövetségesek. Más kérdés, hogy a besúgottakról készült jelentések gyakran olyan intim részleteket tárnak fel, amit senki sem hoz szívesen nyilvánosságra, például titkos szerelmi kapcsolataikat. Ilyenkor nem árt az óvatosság, a személyiségi jogok védelemét tiszteletben kell tartani.

Komoly gondot okoz, az is, hogy a Történeti Levéltárba nem került át valamennyi irat az Állambiztonsági Hivatalból. Egy háromtagú bizottság – Gálszécsy András, Vida István, Sípos Levente - véleményezi, melyek azok a dokumentumok, iratok, amelyek még „használatban vannak”, tehát nemzetbiztonsági érdekek indokolják visszatartásukat. Homályos azonban, milyen kritériumok alapján döntenek az átadásról. Tekintetbe véve az iratok egy részének megsemmisítését, még így is feltűnő, hogy miközben nálunk mintegy 900 iratfolyóméternyi állambiztonsági iratot adnak át a levéltárnak az állambiztonságiak 2005 februárig , addig a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi irattárának nem kevesebb, mint 180 folyókilóméternyi anyaga áll a nyilvánosság rendelkezésére. Mindenesetre legfőbb ideje, hogy a megmaradt állambiztonsági iratok, ügynöklisták végre hozzáférhetők legyenek.