Interjú Szikszay Bélával- Változások küszöbén
HVG: Amikor most világpiacról beszélünk, hallgatólagosan a tőkés világpiacra gondolunk. Hogyan ítélhető meg a szocialista országokat is magában foglaló világpiac helyzete?
Sz. B.[MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály, helyettes vezető] :- A tervekre épülő szocialista piac helyzete összehasonlíthatatlanul stabilabb, bár nem problémamentes. A szocialista és a tőkés világpiac természetesen nagyon sok szállal kötődik egymáshoz. A tőkés világpiac változásai nem hagyják érintetlenül a szocialista piacot sem. Ez a hatás mindenekelőtt az árakban nyilvánul meg: Lehetetlen egyfajta áron kereskedni a tőkés piacon, ettől elszakított, egészen más árrendszert fenntartani a szocialista áruforgalomban, és mindezeken kívül belföldön ismét más árakat alkalmazni. Egyszóval, a tőkés világpia árak hatnak a szocialista árakra.
HVG: Szinte mindegyik szocialista ország terve az eddiginél mérsékeltebb gazdaságnövekedési ütemet irányoz elő (…)
SZ.B.:…A hatékonyság növelése visszafogottabb növekedéssel jár, a fejlődés csak a versenyképes ágazatokban gyors, a gazdaságtalan területek termelése stagnál vagy visszaesik. Az alacsonyabb növekedési ütem ennek a nagyon differenciált belső fejlődésnek az eredője.
A mi kis második gazdaságunk
A második gazdaság résztvevői, akik többnyire olyan termelő-szolgáltató tevékenységre szakosodnak, amelyet a gyakran sorozatgyártásra berendezkedett nagyvállalat a maga szempontjából veszteségesnek ítél, még különjövedelemre is szert tehetnek. Ez viszont tovább növeli a második gazdaság vonzerejét, egyszersmind erősíti a szocialista szektorban dolgozók teljesítmény-visszatartásának tendenciáját. Így a nagyobb teljesítményt egyre inkább csak külön ösztönzéssel lehet kiváltani. Ezzel szemben a második gazdaságban nincs értelme a teljesítmény-visszatartásnak, mert a jövedelem arányosan nő a többletteljesítménnyel.
Egyperces interjú- Vendégcsalogató
A karácsonyi ünnepek alatt és szilveszterkor rendszerint a szokásosnál többen mennek vendéglőbe, étterembe, nyilvános szórakozóhelyre. Megkérdeztük Somogyi Jenőt , a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat vezérigazgatóját: vajon a vendéglátó-ipari árak megugrása, majd némi csökkenése nyomán, idén milyen forgalomra számítana a szakemberek?
- Hogyan próbálják visszacsalogatni a vendégeket az ünnepeken?
- Nagyon sok cikk árát csökkentjük. Például bolti áron árusítunk süteményt, beiglit 1. osztályú cukrászdáinkban. Több étterműnkben „sláger-ételnek” elkeresztelt egytálételekkel kísérletezünk, amelyek ára 15-20 forint lesz. Vendégeink karácsonykor a tavalyi éttermi árakon fogyaszthatnak majd. S általában arra törekszünk, hogy az eddiginél jóval több és többféle olcsó menüt kínálhassunk.
- Amikor az ételért-italért többet kell fizetni, az ember különösen kényes arra, hogy ne legyen tévedés a számlában.
- Tapasztalatunk szerint a vendégek nem csak azért fizetnek sokszor magas árakat, mert drágák vagyunk, hanem néha a pincérceruza is vastagabban fog. Ennek megszüntetése érdekében 1980-tól szigorítani kívánjuk az ellenőrzést vállalatunknál.
Novobáczky Sándor: Soros utazó
Ismerősöm azt mondja, a következő üzleti tárgyalásra már nem ő utazik Amerikába, hanem kollégája, ő ugyanis már háromszor tárgyalt ebben az ügyben odaát, X pedig még egyszer sem.(...) X-nek csak egyetlen előnye van ismerősömmel szemben, ami a kiküldetésre alkalmassá teszi. Ez az előny egy hátrány: ő még eddig nem volt Amerikában.
Az üzlet - üzlet, a turisztika - turisztika. Valahogy nálunk ez a kettő össze van egy kissé keverve. Üzleti útra annak kell mennie, akitől a legtöbb hasznot remélik.
Kolumbusz első útján felfedezte Haitit, a másodikon a Kis Antillákat, a harmadikon Trinidadot, a negyediken Közép-Amerikát. De mi lett volna, ha már az első után azt mondta volna Izabella királynő: ez már elege utazott, utazzon már más is?!
A magyar pop külföldön – Forog a lemez
(...) A legnagyobb nehézség a popzene hazai és külföldi megítélésének, illetve a szocialista és a nyugati piacnak a különbözősége. Magyarországon az MHV monopolhelyzetben van. Előre meghatározott tervek szerint, a lehető legkisebb ráfordítással dolgozik, bevált előadókkal, alacsony reklámköltséggel, aránylag kis kockázattal. A tőkés piacokra más üzletpolitikát kellett kidolgozni. Ma a világon egy sztár elindításához, „felépítéséhez”, legalább 150-200 ezer dollár kell. Ez a minimum. A sztár „futtatása”, kezdeti menedzselése legalább ennyibe kerül, amíg az első sikerek nyomán csengeni kezdenek a pénztárgépek.
A vállalat itthon nem áraszthatja el az országot Zorán-sapkával, Fonográf-trikóval, vagy Szűcs Judit nevét reklámozó alsóneművel, ahogy azt az Abba, a Boney M., vagy mások esetében a külföldi cégek megteszik.(…) Nemrég jelent meg öt nyugat-európai országban - a CBS bábáskodásával - a Neoton disco-nagylemeze. Szűcs Judit a K-tel cég két nagylemezén világsztárok társaságában énekel két dalt, és az egyik lemezhez mellékelt posteren a fényképe is látható. Koncz Zsuzsának, a Fonográfnak, a Neotonnak és Hacki Tamásnak kislemezei jelentek meg.
A siker, a magyar világsztár persze meg messze van. Erdős Péter ma így fogalmaz: „”Megbukni” szeretnénk a világpiacon. Nem azt akarjuk, mint sokan hiszik, hogy nekünk is legyen egy Abbánk. Ez álomnak is túl szép volna. Elég lenne, ha úgy „bukna meg” néhány lemez, énekes, együttes, hogy írnának róla a lapok, beszédtéma lenne. Hogy aztán felkerülne a listára, mégha nem is az első helyre, s a lemezből nem adnának el egymilliót, csak ötszázezret”.