""A jogi karon két jó focicsapata is volt az évfolyamnak, én a Nota benét erősítettem. Játszunk ma is" - jelzi, hogy máig nem tágít a legendás Fidesz-hobbitól. Rugdosódni azonban mostantól másfelé indul budai lakásából, ahol pszichológus-pedagógus feleségével és fiaival, az elsőéves joghallgató Bencével, valamint a harmadikos gimnazista Marcellel kell feldolgozniuk a hirtelen környezetváltozást.
© Végel Dániel |
- Az egykori fideszesek sorra gratuláltak. A mai fideszesek nem reagáltak. Azaz hogy tévedek: a Sorstalanság díszbemutatóján összefutottam Áder Jánossal, és ő gratulált.
- Nem figyelmeztette egy füst alatt: vigyázzon, nehogy a Gyurcsány-féle meglepetés-politizálás eszköze legyen? Vagy önnek még így is megérné?
| Emlékszem, gyakran tanul-mányoztam a világ-térképet, mert nagyon vágytam világot látni. Azért szerettem volna sportújságíró lenni, mert ők utazhattak" - kezdi változtatni akarásainak első zsengéivel a kinevezésének váratlanságával még a kormánypártokat is sokkoló, 46 éves új főállam-szolga. Csakhogy az Elektro-mos-sporttelepre küldték ki tudósítani, "ahol borzalmas körülményeket találtam. El is ment egyből a kedvem." Volt más irányú előképzettsége is: "a Kodály-módszert tanultuk a Marczibányi téri zenei általánosban", ám a Petőfi Gimnáziumban szerzett érettségi után mégis a jogi egyetemre jelentkezik, majd 1983-tól már tanársegédként folytatja az ELTE-n, miközben Szabó Miklós történész - a demokratikus ellenzék által életben tartott - házi szemináriumain is felbukkan. Bihari Mihály invitálására még az első lakiteleki találkozón is ott van, igaz, utóbb mégis a népnemzeti reformerek által onnan távol tartott Hálózathoz csatlakozik. Ám még náluk is "radikálisabb, provokatívabb társaságra vágytam", így lép be 1988 júniusában a Fideszbe. 1989 nyarán az ő képviseletük-ben ül le a rendszerváltó Nemzeti Kerekasztalhoz. Oly meggyőzően, hogy 1990-es választási kampányuk egyik arculattervezője lesz, valamint a Magyar Narancs szerkesztője-ként egyre ismertebb publicista. Az első nagy Fidesz-kanyar nyomán 1993 végén azonban ő is kiszáll, és inkább a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) politikatudományi tanszékére, illetve számos külföldi egyetemre száműzi önmagát. 2003-ban felfedezik a baloldalon, így lesz előbb Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc miniszter-elnöki tanácsadója. |
- Kétségkívül izgat a feladat. Persze nem az, hogy politológiailag elemezzem, vajon csavar vagyok-e a gépezetben, vagy valami más. Még akkor se, ha valószínű, hogy a miniszterelnök meglepetésre is törekedett, és olyasvalakit képzelt el, aki képes szélesebb szavazóbázist is megszólítani. - Minket meg inkább az izgatna, hogy bár a nagy változások idején mindig ott volt a történések fókuszában, miért nem vállalt soha funkciókat? És miért szállt be mégis? Pláne azon szocik közé, akik közül narancsos újságíró korában sokakat rendesen elküldött a levesbe...
- Nemcsak a Fidesz változott sokat, a szocialisták is másmilyenek voltak a kilencvenes évek elején. De koalíciós kormány minisztere vagyok. Az is tény, hogy a döntésemben nem kis szerepet játszottak az előző ciklusban történtek.
- Meglep. A Fidesz hajszolta volna a szoclib karokba?
- A 2002-es kampány valóban hideg zuhanyként ért. Orbán beszéde a két forduló között a Testnevelési Egyetemen felépítésében, dramaturgiájában mussolinista volt. Hozzájött az újraszámoltatás, a hídlezárás, amire már azt mondtam, hagyjanak békén, hogy belemásznak a mindennapi életembe. Akkor éreztem először, ezért akár tenni is tudnék.
- Akkor még csak háttérmunkát vállalt. Mi húzta most a rivaldába? Csak nem a miniszterelnök személyisége? Pedig kritikusai szerint ő Orbán Viktor szocialista változata...
- Én Gyurcsányban azt a tehetséget véltem felfedezni, mint annak idején a fiatal Orbánban. De tizenöt évvel érettebben.
- Ön is fejlődött: a miniszterkollégájává lett Kiss Pétert anno még BIT-burger Kingnek is nevezte... Volt már ez ügyben mea culpája?
- Amikor először megjelentem az MSZP elnökségi ülésén, bevallom, kerestem Kiss Péter tekintetét is. Utána odamentem hozzá, és mondtam: "talán néhány cikkemmel megbántottalak, kérlek, tekintsük történelemnek". Ebben maradtunk.
- Választhatunk: naiv vagy okos. Pszichológus felesége analizálta már? Például az ön eddigi sajátos, "kint is vagyok, bent is vagyok" viselkedésmódját...
- Azt nem, de beszélgettünk erről. Mert valóban megfigyelhető bennem ez a kettősség, a megfigyelő és a cselekvő ember együttléte. Ami pedig a miniszteri felkérést illeti: a családomban mindenki biztatott, hogy vállaljam. Még én kétkedtem leginkább.
- Eközben gondolkodott már azon, hol szeretne ülni a parlamenti patkóban - ha egyáltalán lesz ebben választási lehetősége?
- Nem hiszem, hogy választhatnék, de azon már morfondíroztam, melyik lenne a jobb hely: ha a fideszesekkel farkasszemet nézek, vagy ha éppen mögöttem ülnek, és "a tarkómon érezhetem jeges leheletüket"?
- Ha már jeges lehelet: a megtett út hosszát jelzi, hogy perben áll Orbán Viktorral...
- Én csupán Debreczeni József közismert Orbán-könyve alapján mondtam, hogy közpénzből magánpénz lett. Erre meglepetésemre beperelt. Ezt azért sem értem, mert a könyv végén van egy hosszabb interjú Orbán Viktorral, ahol ő maga nyilatkozza, hogy ez a legkorrektebb könyv, amit róla írtak. Az ügy még lezáratlan. Egy érdekessége azonban máris van: Orbánt ma az képviseli, aki anno a kerekasztal-tárgyalásokon vele szemben ülve az MSZMP-t képviselte. Nyilván akkor figyelt fel a tehetségére...
- Látjuk, maradt valamennyi a narancsos epéből. De most már el is kell szenvednie. Például a miniszteri parádés kocsi miatt. És mi lesz a sajátjával? Néha majd tülköl egy picit?
- Két Opel Astránk van, egy 11 éves régi és egy 2 éves. Utóbbit a feleségem vezeti, az idősebbet a nagyfiam. Mert én eddig a 8-as busszal és a 2-es villamossal jártam a CEU-ba.
- Ne szégyellje, járnak újabban mások is vonattal tájolni. Ön mennyire lesz országjáró? Vagy csak folytatja Hiller úr nagyvonalú budapesti és külföldi akciózását?
- Lesznek ezután is szép tárlatok, és lesz még az idén oroszországi magyar évad. Én viszont hozzátenném a magam "kultúrát vidékre" elképzelését, ami mögött az a szociológusi remény áll, hogy vidéken talán kevesebb pénzből is nagyobb eredményeket lehetne elérni. Például egy színvonalas koncerttel egy - a fővárosból nézve - távolabb eső helyen, ahol ez nem volt megszokott. A miniszterelnök is arra kért, hogy ne csak szakminiszter legyek, hanem próbáljam meg társadalompolitikai távlatokba helyezni a kultúrpolitika új szerepét.
LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN