A boszniai háború befejezése óta a szarajevói megbeszélés volt az első boszniai-horvát-jugoszláv hármas csúcstalálkozó. Az összejövetelt követően a résztvevők - Stipe Mesic horvát és Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, illetve a boszniai államelnökség tagjai: Beriz Belkics, Zsivko Radisics és Jozo Krizanovics – nyilatkozatot írtak alá, amely kimondja, hogy a három ország vitás kérdéseit tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásával rendezi, továbbá feltétel nélkül eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

Elemzők joggal tartottak attól, hogy az utolsó pillanatban valamelyik állam képviselője megsértődik, és lemondja a találkozót, szerencsére azonban a felek a vártnál józanabbul viselkedtek; a múlt felhánytorgatása megmaradt a helyi politika szintjén, kifelé pedig mindenki az együttműködés szükségességét hangsúlyozta. A találkozó során a legnagyobb nyomás Kostunicára nehezedett, aki annak az országnak a képviseletében érkezett Szarajevóba, amire mind a horvát, mind a boszniai fél agresszorként tekint, amikor a délszláv háború szóba kerül.
Ennek megfelelően Kostunica csúcstalálkozóval kapcsolatos kálváriája már a múlt héten elkezdődött, amikor Beriz Belkics, a boszniai államelnökség elnöklõje kijelentette: követelni fogja Kostunicától, hogy kérjen bocsánatot a boszniai háború borzalmai és szenvedései miatt. Kérését talán még maga az indítványozó sem vette komolyan (a csúcstalálkozó előtt pár nappal vissza is vonta), hiszen - tekintve, hogy a három ország elnökei Dayton, a békekötés óta nem találkoztak - az is jelentős eredménynek számított, hogy a feleket sikerült leültetni egy asztalhoz, és aláíratni velük az előzetesen egyeztetett zárónyilatkozatot. Érdekesség, hogy a jugoszláv elnököt még horvát kollégája, Mesic is védelmébe vette, amikor úgy nyilatkozott: a viszonyok normalizálását nem bocsánatkéréssel lehet megoldani, hanem maga a normalizálás vezet majd el a megbocsátáshoz.
A következő támadás a boszniai lakosság részéről érte a jugoszláv elnököt: a csúcstalálkozó előtt a boszniai fővárost teleaggatták Kostunicát ábrázoló plakátokkal, amelyeken fegyverrel a kezében látható a jugoszláv elnök. A plakáton az a kép szerepelt, amely egyszer már körbejárta a világsajtót, alapot adva azoknak a minősítéseknek, amelyek szerint a Szlobodan Milosevics után egy "szalonnacionalista" kerül hatalomra Jugoszláviában. A fotó 1998-ból való, amikor Kostunica - akkor még pártelnökként - Koszovóban járt, és néhány településen meglátogatta az ott szerveződött szerb fegyveres őrségek tagjait. A hivatalos indoklás szerint a falusiak a fényképész kérésére a politikus kezébe adták a géppisztolyt, a következő szavakkal: "Tekintsen rá úgy, hogy a jelenlegi körülmények között ez a legnagyobb értékünk." A magyarázat szerint ez a mondat varázsolt keserű mosolyt Kostunica arcára.
Nem könnyítették meg Kostunica életét a sajtó helyszínen lévő képviselői sem, amikor olyan kényes problémákra szerettek volna válasz kapni a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, mint a Hága által keresett Radovan Karadzsics ügye, vagy mint a boszniai szerb hadsereg leszerelése. "Nem értem, miért kellene ezzel foglalkoznom, mikor annyi minden másból áll a munkám. Nem kívánok beleavatkozni más ország belügyeibe" - kontrázott profi politikusként Kostunica a feltett kérdésekre.
A három ország jövőbeni együttműködésének irányáról tartott megbeszélés tehát a konkrét, kézzelfogható döntések hiánya ellenére sem tekinthető eredménytelennek. Vukovár, Szrebrenica és Szerb Krajina után már az is eredmény, hogy a rendezvényt lebonyolították, sőt, a közös sajtótájékoztatón elhangzott: hamarosan hasonló jellegű megbeszélések helyszíne lesz Belgrád és Zágráb is.