A perui kongresszus újabb vádponttal egészítette ki a népharag elől 2000-ben Japánba menekült volt államfő korábban is jelentős bűnlajstromát. Az egészségügyi minisztérium júliusban publikált jelentése szerint a Fujimori-kormányzat hivatali ideje alatt (1990 és 2000 között) 315 ezer ember - többségükben nők - esett át műtéti sterilizáción az ország elmaradott, elsősorban indiánok lakta vidékein a kormányzat családtervezési programjának keretében, melyet folyamatosan figyelemmel kísértek a közigazgatás legfelsőbb szintjein, így az elnöki palotában is.
A minisztériumi vizsgálat során a meghallgatott több mint ötszáz érintett 90 százaléka azt vallotta, hogy a beavatkozás előtt nem kapott megfelelő tájékoztatást, és hogy a hatóságok pénzbírságot, valamint az egészségügyi ellátás és az élelmiszersegélyek megvonását helyezték kilátásba arra az esetre, ha nem vetnék alá magukat a műtétnek. A beavatkozások ráadásul az esetek felében nem megfelelő körülmények között – például adekvát érzéstelenítés hiányában – zajlottak.
A megalázó eljárás nemcsak az áldozatok emberi jogait, méltóságát és egészségét sértette, hanem - a BBC tudósítása szerint – olyan demográfiai változásokat idézett elő egyes vidékeken, amelyek a jövőben veszélyeztethetik az idősödő lakosság puszta megélhetését is. Mindezek fényében a gyilkosságra és kínzásra való felbujtással, korrupcióval és választási csalással vádolt Alberto Fujimori kiadatását ezentúl népirtás vádja miatt is követelheti a dél-amerikai ország.
A perui törvényhozás büntető feljelentést tett a programot 10 millió dollárral támogató amerikai kormányhivatal, a külföldi segélyekért felelős USAID ellen is, noha az amerikaiaknak elvileg nem volt tudomásuk a sterilizációk körülményeiről, perui célkitűzéseik között csak a „nem kívánt termékenység csökkentése” szerepel.
Egyelőre nincs hír arról, hogy milyen lépések készülnek a japán Nippon Alapítvánnyal szemben, amely 2 millió dollárral járult hozzá a sterilizációs kampányhoz. Az alapítványt az a Rjoicsi Szaszakava hozta létre, aki egyben a japán fasiszta párt alapítója volt a 30-as években, majd az emiatt kiszabott börtönbüntetés letöltése után a Japánt évtizedek óta kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik fő pénzforrásaként és a kormányzati körök jóbarátjaként szinte félállami intézménnyé fejlesztette az alapítványt. Fujimorit Japánba érkezése óta egyébként éppen az alapítvány mai vezetője támogatja a legbőkezűbben.
A mostanában tradicionális japán selyemköntösökben parádézó egykori perui elnök a helyi politikai és gazdasági elit legkonzervatívabb részének kedvence, amióta a szigetországba menekülvén nyilvánosságra hozta, hogy születésétől fogva japán állampolgár is. Könnyen lehet, hogy befolyásos barátai védelmében ezután is büntetlenséget fog élvezni az emberiség elleni bűnökkel vádolt politikus, és mint eddig, az ázsiai állam továbbra sem adja ki Perunak.