Az ócska thriller a tarot-motívummal vált teljessé: a tett helyszínén hagyott, halált jelképező, lovon ülő kaszást ábrázoló kártyalappal, amelyre ezt írták: "Kedves rendőrség, én vagyok az Isten". Az október 2-án kezdődött Washington környéki orgyilkosság-sorozatnak kilenc halálos áldozata és két súlyos sebesültje van, s a jelek szerint a gyilkost üldöző több száz elszánt rendőr a véletlenen kívül más segítségben nemigen reménykedhet. Hacsak a Washington fölé küldött katonai felderítőgépekben, vagy abban a tényben nem, hogy a gyilkos a hétvégéken mindeddig szünetet tartott.
"A washingtoni orvlövész tudatos, lépéseit kiszámító, a menekülésre koncentráló gyilkos, aki nem szakadt el a valóságtól, mint dühödt ámokfutó társai. Jelentékeny személyiségzavara van, antiszociális hatalommániákus, aki uralni akarja a környezetét, de nem pszichotikus" - fejtegette Raymond Pierce, a sokat látott nyugalmazott New York-i nyomozó és kriminálpszichológus a New York Times-nak. A profi bérgyilkosnak tulajdonított sztereotip vonások a washingtoni fantomlövész esetében rémületbe ejtően ötvöződnek a pszichopatáéval. Az eredmény a rettegés, amely elviselhetetlenül keveredik a röhejességgel, amíg helyre nem áll a világrend. Ha helyreáll.

A sorozatgyilkosok rendszerint adnak figyelmeztető jeleket barátaiknak, kollégáiknak vagy rokonaiknak, kifejezik sérelmeiket és fájdalmukat, s erőszakos bosszúval fenyegetőznek. Számos vizsgálat mutatta ki, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem váratlanul csapnak le, csak a figyelmeztető jeleket veszi tudomásul túl későn a környezetük. Érzelmi labilitás, tudatbeszűkülés, zavart állapot jellemzi őket: ennek végkifejlete az, hogy a többnyire ismétlőfegyverrel véghezvitt vérengzés befejeztével magukat is áldozataik után küldik a halálba, vagy összeomolva, pszichotikus dermedtségben találnak rájuk a helyszínen a kommandósok.
1994-ben magányos gyilkos állította fel távcsöves vadászpuskáját egy országúti vendéglő, egy benzinkút, végül egy Burger King mellett New York állam különböző kisvárosaiban, s lőtt ki egy-egy golyót bent ülő áldozataira. Egy férfit megölt, egy nőt súlyosan megsebesített, harmadik áldozatát azonban megmentette a golyóálló üveg. A tettes állványos puskája mögé minden alkalommal gondosan kifeszített takarót tett, hogy a kirepülő töltényhüvelyt magához tudja venni, s így ne hagyjon nyomot. A gyilkost végül az általa használt töltény alapján, Remington vadászpuskája nyomára jutva kerítették kézre. Sylvester, aki a rendőrök szerint a puszta izgalom kedvéért követte el tettét, azóta életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

Ez az egyetlen, a washingtoni sorozatgyilkoséhoz hasonló eset, amelyet a szakértők fel tudnak idézni. A tarot-kártyás fantom után nyomozó egységek a gyilkosságok helyszínének feltérképezésén, a tettes "pszichológiai fantomképének" elkészítésén, egy töltényhüvelyen, egy, a tett helyszínéről elhúzó fehér furgonról szóló tanúbeszámolón és a több száz lakossági bejelentésen kívül nem sok nyommal rendelkeznek. A nyomravezetőnek összesen 500 ezer dolláros díjat ajánlottak fel, egyelőre eredménytelenül.