Pat Cox, az Európa Parlament (EP) elnöke a Strasbourgban folyó plenáris ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy rendezzék a miniszteri tanács és a parlament közti vitát, amely a szerződés közösségi költségvetésre vonatkozó rendelkezései körül több hete zajlik. A vitatott passzusok egyebek mellett azt határozzák meg, hogy a csatlakozást követő első években a közös költségvetésből legfeljebb mennyi juthat az új tagországokra. Az EP jogászai ezt legalább két szempontból aggályosnak tartják.
Egyrészt azzal érvelnek, hogy a jelenlegi tagállamokra nem szabtak meg ehhez hasonló rögzített kereteket, vagyis a megállapodás ebben az értelemben diszkriminatív.
Másrészt arra hívják fel a figyelmet, hogy a költségvetési előirányzatok ilyen jellegű módosítása az alapszerződés értelmében csak a parlament előzetes hozzájárulásával történhet, márpedig ez ügyben nem voltak egyeztetések a képviselőtestülettel. Az EU miniszteri tanácsa megsértette az intézményközi kapcsolatokat szabályozó "viselkedési szabálykönyv" egyik alapvető rendelkezését, amikor egyoldalúan határozta meg a szóban forgó költségvetési rendelkezéseket, és az EP ezt nem hagyhatja szó nélkül - mondják parlamenti illetékesek.
Az uniós intézményi rendben a miniszterek tanácsa és az EP együttesen alkotja az unió költségvetési hatóságát, ami azt jelenti, hogy a közös bevételek és kiadások meghatározásában e két intézmény teljesen egyenrangú félként vesz részt, vagyis a parlament hozzájárulása szükséges a csatlakozási szerződés elfogadásához. (A közös kül- és biztonságpolitikában a parlamentnek viszont semmiféle döntéshozatali jogosítványa nincs, csak tanácsadói szerepkört gyakorolhat.) Végső soron az EP vétójogot is gyakorolhat, de csak korlátozott értelemben: a jelenlegi és a majdani tagországok által már elfogadott csatlakozási szerződést a képviselőtestület semmilyen részletében nem módosíthatja, csak egészében hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el. A mostani vita e körülmény miatt okozhat gondokat. Egyelőre senki nem vetette fel - és parlamenti illetékesek nagyon valószínűtlennek tartják -, hogy az EP emiatt elzárkózna a csatlakozási szerződés jóváhagyásától. Azt viszont minden további nélkül megteheti, hogy a szerződésben adott jogosítványaival élve figyelmeztető jelzést intéz a tagországokhoz, és megpróbálja rábírni őket az általa észlelt rendellenességek kiküszöbölésére. Cox már a múlt hónap elején megtette ezt Kosztasz Szimitisz görög kormányfőnek küldött levelében, amelyre azonban mindeddig nem kapott választ. Az EP jogi szolgálata a kérdéssel foglalkozó feljegyzésében közvetlenül is utal arra a lehetőségre, hogy a képviselőtestület adott esetben a végszavazás elhalasztása mellett is dönthet. Parlamenti illetékesek egyelőre nem kívánják nyíltan emlegetni ezt az eshetőséget, de utalásaikkal máris világosan a tagországok értésére adták, hogy ezt a problémát mindenképpen rendezni kell.
Az eredeti tervek szerint az EP külügyi bizottsága a a jövő héten, plénuma pedig április 9-én foglal állást a szerződésről. Ezt követően utolsó formaságként már csak magának a miniszteri tanácsnak a hivatalos döntése marad hátra, amely április 14-én, két nappal az aláírás előtt esedékes. (MTI)