Az ENSZ Chartája nem ad alapot katonai eszközökkel végrehajtott rendszerváltásra - mutatott rá Joschka Fischer a testület rendkívüli ülésén. A német diplomácia irányítója - francia kollégájával összhangban - kiemelte a BT központi szerepét a világ békéje és biztonsága szempontjából. Németországnak változatlanul meggyőződése, hogy van lehetőség Irak békés lefegyverzésére, ezért kitart a háború elutasítása mellett - hangoztatta Fischer. Francia kollégája, Dominique de Villepin is bírálta a katonai megoldást előnyben részesítő elképzelést, hangsúlyozva: egy Irak elleni háború csak súlyosbítja a nemzetközi terrorizmus problémáját. Igor Ivanov orosz külügyminiszter - akárcsak francia és német kollégája - élesen bírálta az Irak ellen tervezett amerikai intervenció gondolatát. Az orosz miniszter sajnálkozva állapította meg, hogy Irakban olyan időpontban kellett félbeszakítani a helyszíni ellenőrzést, amikor már egyértelművé vált a munka eredménye. Ivanov egyúttal elismerte, hogy az ellenőrzés felújítását csak az Egyesült Államok által Irakra kifejtett nyomás tette lehetővé.
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője, a BT elé terjesztve jelentését, sajnálkozásának adott hangot, hogy félbe kellett szakítaniuk a munkát. Blix rövidnek nevezte a fegyverzetellenőröknek biztosított időt ahhoz, hogy meggyőződjenek az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete idejétmúltnak minősítette az Irak további békés leszerelését célzó munkatervet. John Negroponte szerint Blix programjának "immár semmi köze nincs a valósághoz". A jelen körülmények között már nem jöhet szóba Irak békés úton történő lefegyverzése - hangoztatta az amerikai diplomata a BT rendkívüli ülésén. Egyúttal kijelentette: az Egyesült Államok kész olyan határozati javaslatot terjeszteni a BT elé, amely az Iraknak a háború után nyújtandó humanitárius segítségre vonatkozik.
Közben a Fehér Ház arra szólította fel az ország népét, hogy készüljön fel a háborúra, amely emberéletekbe kerülhet. Ari Fleischer szóvivő szerdai sajtóértekezletén kijelentette: semmi jele annak, hogy Szaddám Huszein elhagyná az országot, kihasználva a fegyveres konfliktus elkerülésének utolsó lehetőségét. A szóvivő aggasztó lehetőségként megjegyezte, hogy az ellenség biológiai vagy vegyi fegyvert vethet be. Fleischer elzárkózott azoknak a kérdéseknek a megválaszolása elől, hogy miképpen követik majd egymást az események a Szaddám Huszeinnek szabott ultimátum (csütörtök hajnali 2 órakor bekövetkező) lejárta után. Arra sem volt hajlandó válaszolni, hogy lesz-e támadás az ultimátum lejárta előtt.
A szerdai nap folyamán több alkalommal is ellentmondásos hírek érkeztek az iraki-kuvaiti határ térségéből, illetve iraki helyszínekről állítólagos harci cselekményekről. Kuvaiti biztonsági források szerint közép-európai idő szerint délelőtt 9 óra tájban amerikai csapatok hatoltak be a kuvaiti-iraki határ demilitarizált övezetébe, és a déli órákban az övezet keleti részén fekvő Umm Kaszr felé vonultak. Az amerikai haderő szóvivője cáfolta ezt a hírt. A brit védelmi minisztérium ugyancsak azt közölte, hogy nem tudja megerősíteni az amerikai csapatmozgásokról beszámoló televíziók jelentését. Egy brit katonai szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a katonák csak "előretolt harcállásokat" foglaltak el. A Perzsa-öböl térségében összevont 280 ezer amerikai és brit katona közül jelenleg 175 ezer állomásozik Kuvaitban, arra várva, hogy meginduljon a Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának megdöntését és az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését célzó hadműveletet.
Ellenőrizhetetlen híresztelések szerint Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettest szerdán megölte az iraki köztársasági gárda, amikor Aziz az észak-iraki kurd területekre akart menekülni. Más források szerint a miniszterelnök-helyettesnek sikerült a kurdok lakta Észak-Irakba vagy a török ellenőrzés alatt álló Kurdisztánba menekülnie, ahol már amerikai titkos ügynökök vallatják őt. Az ellentmondó értesüléseket Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes szerdán este személyesen, az iraki tévében élőben közvetített sajtóértekezletén cáfolta meg. A politikus szerint a dezertálásáról szóló álhír az Irak elleni amerikai lélektani hadviselés részét képezi, célja az iraki nép bomlasztása. Tárik Aziz hangoztatta, hogy az irakiak készen állnak a harcra. (MTI)