Azok, akik pusztán emberek kívánnak maradni, csak egy alfajhoz tartoznak majd - fejtette ki futurisztkus előadásában a professzor, aki saját idegrendszerét már egy korábbi kísérlet során számítógéphez csatlakoztatta, és aki karjába rádiófrekvenciás azonosító (RFID) chipet is ültettetett. Warwick szerint több előnye is lehet annak, ha egy emberi lényt számítógépes hálózathoz csatlakoztatunk. Egy kibernetikai organizmus gyakorlatilag "korlátlan tudástárral rendelkezhetne" - és ily módon az embereken is lehetne frissítéseket, fejlesztéseket (upgrading) végrehajtani.
A professzor egy korábbi hálózati kísérlete során saját hálózatra kapcsolt testét használta fel arra, hogy egy Amerikában található mechanikus kart mozgasson. A tudósnak azonban gondosan ügyelnie kellett arra, hogy karjának IP-címét titokban tartsák, nehogy valaki illetéktelenül kitéríthesse azt.
Bár a hálózattal összekapcsolt emberi lények világa még nagyon távoli, Warwick kísérletei máris szolgálnak gyakorlati célokat. A professzor a brit Stoke Mandeville Kórházzal együttműködve például azt kutatta, hogy egy gerincsérült ember számára milyen jelentősége lehetne annak, ha idegrendszerét összekapcsolnák a hálózattal. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, vajon megoldható-e, hogy valaki idegrendszere segítségével irányítson egy tolószéket.
Warwick azt is kifejtette, hogy jelenleg az ember és a technológia összeházasítása roppant népszerűtlen elgondolás. A tudós RFID-eljárással folytatott kísérleteit is sokan bírálták. A rádiófrekvenciás azonosító technológia azonban már korántsem új keletű. Egy spanyol éjszakai zenés klub látogatói például karjukba ültethető chip segítségével fizethetnek a fogyasztás után. Mexikói végrehajtási tisztviselők pedig az emberrablások elhárítása érdekében szintén RFID-chipeket ültettettek testükbe. Az élelmiszer- és gyógyszeralkalmazás biztonságát felügyelő amerikai szövetségi hivatal (U.S. Food and Drug Administration) pedig nemrégiben hagyta jóvá az RFID-technológia emberek esetében történő használatát. A megoldás alkalmazására például az egészségügyben kerülhet sor, ahol a betegek testébe ültetett chipből az orvosok a gyógykezelés elősegítése végett különféle egészségügyi információkhoz juthatnának hozzá. (Infinit.hu/news.com.com)
A professzor egy korábbi hálózati kísérlete során saját hálózatra kapcsolt testét használta fel arra, hogy egy Amerikában található mechanikus kart mozgasson. A tudósnak azonban gondosan ügyelnie kellett arra, hogy karjának IP-címét titokban tartsák, nehogy valaki illetéktelenül kitéríthesse azt.
Bár a hálózattal összekapcsolt emberi lények világa még nagyon távoli, Warwick kísérletei máris szolgálnak gyakorlati célokat. A professzor a brit Stoke Mandeville Kórházzal együttműködve például azt kutatta, hogy egy gerincsérült ember számára milyen jelentősége lehetne annak, ha idegrendszerét összekapcsolnák a hálózattal. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, vajon megoldható-e, hogy valaki idegrendszere segítségével irányítson egy tolószéket.
Warwick azt is kifejtette, hogy jelenleg az ember és a technológia összeházasítása roppant népszerűtlen elgondolás. A tudós RFID-eljárással folytatott kísérleteit is sokan bírálták. A rádiófrekvenciás azonosító technológia azonban már korántsem új keletű. Egy spanyol éjszakai zenés klub látogatói például karjukba ültethető chip segítségével fizethetnek a fogyasztás után. Mexikói végrehajtási tisztviselők pedig az emberrablások elhárítása érdekében szintén RFID-chipeket ültettettek testükbe. Az élelmiszer- és gyógyszeralkalmazás biztonságát felügyelő amerikai szövetségi hivatal (U.S. Food and Drug Administration) pedig nemrégiben hagyta jóvá az RFID-technológia emberek esetében történő használatát. A megoldás alkalmazására például az egészségügyben kerülhet sor, ahol a betegek testébe ültetett chipből az orvosok a gyógykezelés elősegítése végett különféle egészségügyi információkhoz juthatnának hozzá. (Infinit.hu/news.com.com)
