A Glas Javnosti című belgrádi napilap diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta csütörtökön, hogy az orosz és az ukrán hatóságok alaposan vizsgálják az Otpor szerepét az ukrajnai válság kibontakozásában, nem nézik jó szemmel, és az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekintik a szerbiai szervezet tevékenységét.

Magyarországon készültek

Az 1998 őszén diákmozgalomként felbukkant Otpor kiemelkedő szerepet játszott a milosevicsi uralom megbuktatásában. Ehhez támogatást kapott a Nyugattól, kiváltképpen az Egyesült Államoktól, amely gyakorta Magyarországon készítette fel az aktivistákat a cselekvésre. Az Otpor tavaly novemberben párttá alakult.

Diplomáciai források szerint az Otpor az oka annak, hogy Boris Tadic szerb elnököt november közepén moszkvai látogatása során nem fogadta sem az orosz elnök, sem a miniszterelnök. Az Otpor ugyanis szorosra fűzte kapcsolatait Tadic Demokrata Pártjával.

A szerbiai mozgalom megvetette lábát Grúziában és Ukrajnában, az előbbi országban a Khmara mozgalom szervezésében vett tevékenyen részt, az utóbbiban pedig a Pora (Itt az idő) diákmozgalom megalapításán szorgoskodott. Mindkét mozgalom fő szervezője volt a rendszerellenes tüntetéseknek, s Moszkva most attól tart, hogy Oroszország lesz az Otpor következő célpontja.

A szerbiai szervezet egyik aktivistája, Milos Milenkovic közölte a Glas Javnostival, hogy két héttel ezelőtt vonattal utazott Ukrajnába, s miután a határon megnézték útlevelét, magyarázat nélkül 3000. január 1-ig kitiltották az országból. Milenkovicot korábban az orosz és a fehérorosz határról is visszafordították. Október közepén biztonsági okokból kiutasítottak Ukrajnából egy másik Otporost, Aleksandar Maricot is.