A csaknem félezer éves katolikus hagyományokra visszatekintő - más vallásokban és a pogány kultuszokban is oly népszerű - ördögűzésről a Szentszék legutóbb 1999-ben külön kézikönyvet adott ki, amely szerint a szükséges szertartásokat olyan hely, tárgy vagy ember fölött lehet végrehajtani, amely felett a sátán befolyást gyakorol, de még nem szállta meg teljesen.

A szertartás előtt meg kell állapítani, hogy az "alany" viselkedésében bekövetkezett változás nem pszichiátriai okokra vezethető-e vissza. A szertartást csakis megyés püspök által felhatalmazott, s megfelelő tudással felvértezett pap végezheti.

A pápai egyetem "sátánista szakának" hallgatói olyan rítust tanulhatnak most, amely megreformált formájában is gyakorlatilag ugyanaz maradt, mint ahogy azt az első, V. Pál pápa által szentesített, 21 ördögűző receptet csokorba gyűjtő 1614-es szabálykönyvben lefektették, s a nagyközönség számára már ismert a filmekből: keresztvetés a kereszt jelének a levegőbe rajzolásából, kézrátétel, szenteltvíz-hintés, középkori ima, amelynek végén távozásra szólítják fel a sátán.

A katolikus egyház ördögűző szakértői szerint a sátán többféle formában szállja meg az embert, s ennek egyik tipikus jele, hogy a megszállott váratlanul több nyelven kezd beszélni. Jellegzetes tünet emellett, hogy a megszállt ember dühösen reagál mindenre, ami szent, s a gonosz szellem hatalmas fizikai erővel is felruházza.

A sátán egész csoportokat képes megszállni, így akár egy ország teljes politikai elitjét. A gonosz elleni szertartások folyamán a megszállottak szájából az ördög rengeteg tárgyat köp ki: szögeket, kalapácsot, fabábut, az egyik nő szájából egyszer rádióadó került elő Gabriele Amorth atya, az egyik vezető katolikus ördögűző (az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségének elnöke) állítása szerint, aki II. János Pál pápasága ideje alatt háromszor is foglalkozott ördögűzéssel.

XII. Pius pápa - egy neves vatikáni teológus történész szerint - a II. világháború idején többször is megpróbálta megszabadítani Adolf Hitlert az ördögtől.

A pápai egyetemi kurzust nem az indokolta, hogy Belzebubnak ma nagyobb ereje lenne, mint az elmúlt évszázadokban, hanem az, hogy az ifjúság körében egyre inkább népszerűbbé válnak a sátáni szertartások, a "sötétség urának megszólítása", s a bűnügyi krónikákban mind több hasonló eset kap helyt.

Emellett a katolikus papok közül sokan találkoznak ezzel a problémával lelkipásztori szolgálatuk évei során. A különböző szakoktatók előadásai mellett az 1999-es kézikönyv szolgál a papi sátánűző kurzus alapjául: a "De Exorcismis et supplicationibus quibusdam" (Mindenféle ördögűzésekről és könyörgésekről) című katolikus alapmű csaknem száz oldalon ismerteti az ördögűzés, az exorcista szertartás korszerű fortélyait, amelyek különben rendkívüli óvatosságot, diszkréciót és - a mai kor szellemének megfelelően - az orvostudománnyal, a pszichiátriával való együttműködést is tanácsol.

A pápai egyetem új szemináriumának leendő előadói egyébként elég kritikusan nyilatkoztak a filmekben megjelenített sátáni szertartásokról és ördögűző jelenetekről, amelyek szerintük felületes, mi több, torzított képet festenek e súlyos problémákról.

A kéthónapos, február 17-én nyíló kurzusra papok és teológus hallgatók iratkozhatnak be, s Rómán kívül más olasz városokban videokonferencia keretében vehetnek részt a továbbképzésben a jelentkezők.