Simó József, a hagyaték gondozója szerint a kéziratban "a temesvári pap" még névvel szerepelt. Tőkés László történelemhamisításként értékelte az esetet, azonban Káli Király István kiadóigazgató és Nagy Pál szerkesztő a műfaji tisztaságra törekvéssel indokolta az esetet. 

A Bodzás-atyai kőtemplom című kötetben először napvilágot látott novellájában Wass Albert a romániai kommunista rezsim kisebbségellenes politikájáról és a falurombolásról ír.

"Fél évre rá egy másik pap, Tőkés László, kirobbantotta a forradalmat, amely elsöpörte a diktátort és felszabadította a román népet. De hiába volt ez a fölszabadulás magyar pap kezdeményezése, a hárommilliónyi erdélyi magyart mégsem szabadította föl" – áll Wass eredeti kéziratában, amelynek nyomtatásban megjelent változata már nem tartalmazza Tőkés nevét.

Káli Király István szerint Nagy Pál helyesen járt el, amikor a kötet szerkesztőjeként törölte Tőkés László nevét. "Publicisztikai fogás nem illik egy novellába. Szerkesztőként Nagy Pál ezt próbálta feloldani" – mondta a kiadó igazgatója. "Egy novellában semmi keresnivalója konkrét adatoknak. Annál is inkább, mivel a papot is, a helyszínt és a történetet is a képzelet szülte" – válaszolta a Krónika kérdésére Nagy Pál.

A szerkesztő csak akkor változtathat az eredeti szövegen, ha arról előzetesen az örökösökkel egyeztet, vagy akkor, ha a szerződésben megállapodtak a szöveg szabadabb kezeléséről - vélekedett az esetről a Krónikának Szakáll Zoltán szerzői jogi szakértő.