Sok haszna nem volt az osztrák hadsereg keleti határvédelmének, a 38 millió euróért a schengeni osztrák határ mentén állomásozó katonák, akiknek a jogosítványuk csak arra szól, hogy gyanús észleléseiket osszák meg a biztonságért felelős rendőrséggel. A katonák egyetlen olyan információt sem szolgáltattak, amellyel az illegális bevándorlást, az embercsempészetet korlátozták volna.
A bécsi belügyminisztérium 2008-ra vonatkozó jelentéséből kitűnik, hogy 693 esetben adtak a katonák jelzéseket, ebből a rendőrség 499 esetnek ment utána, s összesen 14 alkalommal tartóztattak is le valakit. Az őrizet kizárólag betörésekre, tolvajlásokra, balesetekre vonatkozott. Az adatok alapján az ellenzéki szabadságpárt a katonai határszolgálat befejezését sürgeti, s hogy a megtakarításból inkább a rendőri jelenlétet erősítsék.
A belügyminisztérium szerint a hadsereg jelenléte a határövezetben igenis fontos, amíg a katonák a zöldmezőket pásztázzák, addig a rendőrség az embercsempészek fő haladási irányára, a közutakra koncentrálhat. Amellett a katonai jelenlét erősíti a határövezetben lakók biztonságérzetét. Kevésbé hivatalos érvek szerint a katonai szolgálatot teljesítők állomásoztatása elsősorban üzleti érdek, hozzájárul a régió kereskedelmi forgalmának növeléséhez.
Tíz év populista önszabotálás után lépett a kormány, és mentőövet dobott a rezsicsökkentéssel elsorvasztott víziközműcégeknek. Ez még mindig nem elég ahhoz, hogy az újrainduló felújítások úgy javítsanak a hazai csőhálózaton, ahogy kéne.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
