Gazdasági csúcstalálkozó Berlinben

Ezt célozza az a vasárnapi, berlini rendkívüli csúcstalálkozó, amelyre Angela Merkel Nicolas Sarkozy francia államfő és Gordon Brown brit, valamint Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök mellett a spanyol, a holland és a luxemburgi kormányfőt hívta meg. De a német fővárosban tartandó "minicsúcson" jelen lesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője, Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország kormányfője, valamint Jean-Claude Tricher, az Európai Központi Bank elnöke is.

A berlini egyeztetésre mindössze öt órát irányoztak elő, s hivatalosan az április 2-án Londonban sorra kerülő, immár második G20-csúcstalálkozó előkészítését célozza. A fejlett ipari államok, illetve a legfejlettebb, úgynevezett feltörekvő országok állam- és kormányfőinek első találkozóját -  még George Bush akkori amerikai elnök vezényletével - Washingtonban rendezték, s a résztvevők akciótervet fogadtak el a pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozása terén való együttműködésről. Bár azóta mindössze három hónap telt el, a berlini házigazda Angela Merkel szándéka szerint át kívánják tekinteni azt is, hogy Washington óta "jó irányban" haladnak-e a dolgok.

Hogy nem feltétlenül így van, arra azok a jelek is utalnak, amelyek szerint a német kancellár meg kívánja vitatni a német értékelés szerint a protekcionizmus erősödésére utaló törekvéseket, különös tekintettel a francia autóiparnak nyújtandó  állami támogatásra. Szó lesz továbbá az euróövezetben kialakult helyzetről, néhány ország, mindenekelőtt Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország nehézségeiről, s ennek kapcsán az esetleges segítségnyújtásról. Mindez külön is indokolta az eurócsoport vezetőjének, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőnek  a meghívását.

Német kormányforrások szerint a magas rangú vezetők vasárnap Berlinben külön tárgyalnak Kelet-Európáról, amelynek sorsát a német kancellár egy hétvégi állásfoglalás szerint erőteljesen a szívén viseli. A mostani csúcs előtt Barroso bizottsági elnököt fogadva Merkel leszögezte, hogy Németország érdekelt a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő térségbeli országok "magyar és lett mintára" történő megsegítésében, s ehhez a Nemzetközi Valutaalap közreműködését tekinti a legjobb eszköznek.

Kiszivárgott az is, hogy a kancellár ismét fel akarja vetni azt a davosi javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács mintájára hozzák létre az ENSZ Gazdasági Tanácsát, amely a nemzetközi gazdasági, illetve pénzügyi rend alapelveinek érvényesülése felett őrködne.

A mostani rendkívüli csúcs is megerősíti, hogy Németország élére kíván állni a nemzetközi válság leküzdését célzó erőfeszítéseknek. A közös fellépés szükségességét Berlinben rendkívül fontosnak tekintik, különös tekintettel arra a komor kormányzati véleményre, amelyet a kancellár tanácsadója úgy foglalt össze: "Nem tudjuk, hogy a válság mikor ér véget. De az nem holnap lesz."