A döntés a tiltakozók szerint a Szerb Ortodox Egyház nyomására született. Az egyházi vezetők a törvénynek azokat a cikkelyeit kifogásolják, amelyek tiltják a vallási hovatartozás, valamint a nemi identitás és szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetést.

A kormány által két héttel ezelőtt jóváhagyott törvénytervezet elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Szerbia felkerüljön a "schengeni fehér listára", és állampolgárai vízum nélkül utazhassanak a schengeni övezet országaiba.

Mint Csedomir Jovanovics, a szerb Liberális Demokrata Párt elnöke újságíróknak kijelentette, a törvénytervezet visszavonásának tanúsága szerint Szerbiában fennáll a veszélye annak, hogy a nyilvánosságtól elzárva szülessenek döntések, és semmisítsenek meg olyan törvényeket, amelyek normális életre alkalmas hellyé teszik az országot. Az ellenzéki politikus szerint a kormány visszakozása sérti az állampolgárok egyenjogúságát, s különösen az állam és az egyház különválasztásának elvét.

A Szociáldemokrata Unió és több, nem kormányzati szervezet közös nyilatkozata szerint újabb súlyos csapás érte a szerbiai demokratikus rendet. A társadalom és az állam klerikalizálása akadálytalanul fog folytatódni, ha a legitim állami szervek nem számolnak az őket megválasztók véleményével - figyelmeztetnek az aláírók.

A Szerb Ortodox Egyház februárban szintén egy politikai megnyilatkozással keltett országos figyelmet. Legfelsőbb vezető testülete, a főpapokból álló szinódus a Vajdaság elfogadás előtt álló új alaptörvényéről mondott véleményt, s utasította el azt, kiváltva a demokratikus erők felháborodását és a nacionalista beállítottságúak lelkesedését. A főpapi tanács úgy ítélte meg, hogy a statútum egyes rendelkezései önálló állam rangjára emelik az autonóm tartományt, s követelte a belgrádi parlamenti képviselőktől, hogy változtassák meg ezeket.

A szinódus lépése kényelmetlen helyzetbe hozta a kormányt irányító, s a törvény kidolgozása mögött álló Demokrata Pártot. A Borisz Tadics vezette demokraták nem mertek élesen elhatárolódni az egyházi vezetőktől, csupán annak megállapítására szorítkoztak, hogy az egyháznak joga van kifejtenie véleményét minden, az ország életét érintő kérdésben, de ez a vélemény az államra nézve nem kötelező. A liberális vajdasági és szerbiai erők ugyanakkor megengedhetetlen nyomásgyakorlásról beszéltek, s azzal vádolták a főpapokat, hogy ellenőrzésük alá akarják vonni az államot.