A Vedomosztyi című gazdasági hetilap szerkesztőségi kommentárban mutatott rá: az elemzők nem vártak és nem várnak sokat a lezajlott csúcstól. Az egyes országok problémái eltérőek, sőt, néhol ellentmondanak egymásnak, konszenzus csak nagyon általános kérdésekben lehetséges. A globális és a nemzeti közötti ellentétek is a határozatok ellen hatnak, amint a vezetők hazatérnek Londonból, s ez így volt a Washingtonban novemberben tartott csúcs után is. Ott eldöntötték, hogy nem hoznak protekcionista intézkedéseket, de hazaérve versenyben fogadtak el ilyeneket, miközben a washingtoni eszmék iránti hűségüket hangoztatták.

Mindazonáltal kutatások kimutatták: nem biztos, hogy e kijelentések teljesen képmutatóak voltak, mert a G20 nélkül több protekcionista intézkedés is születhetett volna. A tények arra utalnak, hogy a Londonhoz fűzött remények nem pusztán lélektani alapra támaszkodnak. Lehet, hogy további visszaesés következik, de ki tudja, nem lenne-e jelentősebb a hanyatlás a csúcs nélkül, és elég nehéz elképzelni egy, a válságból való kiutat részletesen felvázoló dokumentumot. "Mindazonáltal a csúcsot nem lehet haszontalannak tekinteni: olyan ez, mint az érettségi találkozók, amelyek növelik a közösségen belüli folyamatokról szóló információ mennyiségét és pontosságát, vagy mint a rövid továbbképzések: az általános döntések elmosódottak lesznek, és senki nem tartja be őket szigorúan, de a nemzeti problémák megoldásához új modellek jelennek meg" - írta a lap.

A Rosszijszkaja Gazeta című hivatalos lap Mihail Magrelovot, a felsőház külügyi bizottsági elnökét idézte. Magrelov szerint a találkozó már önmagában attól is fontos, hogy létrejött. Ez arról tanúskodik, hogy a fejlett országok felismerték a nemzetközi közösség egészét érintő kérdések kollegiális megvitatásának szükségességét. Ezúttal a pénzügyi-gazdasági kérdésekről volt szó, de nem lenne rossz, ha a húszak ténykedése nem korlátozódna erre, hanem a válság lecsengése után egyéb, többek között rendszer jellegű politikai kérdésekkel is foglalkozna - vélekedett az orosz szenátor.

A Kommerszant című lap részletes, riportszerű beszámolójában arra mutatott rá: vita valójában nem volt a tanácskozáson, nem is jelöltek ki erre időt, az alapvető nézeteltéréseket korábban tisztázták. A francia elnök ragaszkodott ahhoz, hogy a pénzügyi szabályozásról szóló elképzelései bekerüljenek a határozatba, de nem is volt különösebb ok arra, hogy ne kerüljenek be oda vagy máshová: a protekcionizmusról Washingtonban hozott határozatok bukása azt mutatja, hogy bármiféle téziseket bátran be lehet tenni bármiféle dokumentumokba. A vezetőknek a sajtóértekezleteiken jóval több lehetőségük volt a véleménynyilvánításra, mint a csúcson, amelynek fő eredménye az, hogy kijelölték a következő hasonló értekezlet időpontját.