Törökország szinte a végsőkig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát. Az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szeparatista irányzatú kurd tévécsatorna. 
    

NATO-zászlót vonnak fel. Sikeres csúcs © MTI/EPA

Ankarát Barack Obama bírta rá elutasító álláspontjuk feladására. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint azért fogadták el Rasmussent, mert garanciákat kaptak az amerikai elnöktől: Törökország adja majd az egyik NATO-főtitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget. Ankara emellett - mondta el Erdogan - a NATO és az iszlám országok viszonyának javítását szorgalmazza.
    
Az idei NATO-csúcsot a szervezet megalakításának 60. évfordulóján tartották, és a kettős helyszín - a franciaországi Strasbourg és a németországi Kehl, illetve Baden-Baden - azt volt hivatott jelképezni, hogy a szövetség egyik gyökere a második világháború utáni nyugat-európai összefogás. Az ünnepinek szánt csúcs egyben a most hallatlanul népszerű Obama elnök első európai utazásának egyik programpontja is volt, azzal a céllal, hogy az új amerikai kormányzat a transzatlanti kapcsolatrendszer megújítását kínálja az európaiaknak.
   
Ezen a NATO-csúcson először üdvözölhették az immár 28 tagú szövetség új, teljes jogú tagjaként Albániát és Horvátországot, valamint köszönthették Franciaországot abból az alkalomból, hogy az ország visszatért a NATO katonai parancsnoki struktúrájába.
    
Az ünnepi hangulatot beárnyékolta, hogy a találkozót nagyon heves összecsapások kísérték a NATO ellen tiltakozó harcias csoportok és a rendőrök között mind német, mind francia területen. Strasbourg több utcája könnygázfelhőben úszott, és a zavargók által felgyújtott egyik helyi Ibis-hotelből felszálló füstöt a NATO-csúcs helyszínén is látni lehetett.
    
Mindezek alapján érthető, hogy miért húzódott el a vártnál sokkal tovább a csúcstalálkozó kulisszák mögötti egyeztetése: mindenképpen el akarták kerülni azt, hogy maguk a részvevők is ünneprontók legyenek, és képtelennek bizonyuljanak egyetértés kialakítására az új NATO-főtitkár személyét illetően. 

A napirenden levő témákat illetően a csúcs végül "hozta a várt eredményeket". Elhatározták: szakértői csoportot hoznak létre arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét. Az előkészítés nyomán a következő, jövő tavasszal - valószínűleg Portugáliában - tartandó NATO-csúcson akarják elfogadni az új stratégiai koncepciót. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyére lépő dokumentumban - a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint - rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO "sarokköve" marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják.  A NATO kinyilvánította, hogy számára Oroszország nagyon fontos "mint partner és mint szomszéd". A NATO a tavaly augusztusi orosz-grúz háború nyomán függesztette fel a NATO-Oroszország Tanács politikai szintű megbeszéléseit, és a mostani döntés nyomán úgy számolnak, hogy nagyköveti szinten áprilisban, miniszteri szinten májusban újrakezdődhet a dialógus. 
    
Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében - döntöttek a csúcson. Emellé 100 millió dollárt szánnak az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Idén 70 kiképző csoportot küldenek Afganisztánba. 
   
A NATO-külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szervezetnek a "nyitott kapuk" politikáját kell folytatnia a nyugat-balkáni térség országaival szemben. Úgy látják, hogy Szerbia és Koszovó irányában kölcsönös bizalomépítésre, pozitív gesztusokra van szükség - közölte Göncz Kinga külügyminiszter.
    
Szekeres Imre - mint újságíróknak elmondta - azt hangsúlyozta a védelmi miniszterek tanácskozásán, hogy a NATO-műveletek közös alapból történő finanszírozására való áttérés jelentheti az egyik megoldást a gazdasági válságban. Magyarország egyébként teljes mértékben támogatja azt a koncepciót, hogy Afganisztánban afgán megoldásra van szükség, alapvetően az afgán kormányt és hadsereget kell képessé tenni az ország helyzetének rendezésére - mondta a honvédelmi miniszter.
   
Barack Obama a csúcstalálkozó előtt Strasbourgban több ezer európai fiatallal találkozott. Nekik jelentette be, hogy atomfegyverektől mentes világot akar, s ennek megteremtéséhez menetrendjavaslatot terjeszt elő a prágai EU-amerikai csúcstalálkozón.