Bolíviai ügy: Rózsa-Flores az argentin szélsőjobbal szervezkedett?

A hírügynökség a zsoldos csapatról szóló állítását nem fejtette ki, de a Página 12 című argentin újságra hivatkozva beszámolt arról is, hogy Rózsa Floresnek kapcsolata volt az Argentínában csak "festett arcúaknak" (carapintadas) nevezett ottani szélsőjobboldali katonai csoporttal.

A lap úgy tudja, hogy a múlt csütörtökön Santa Cruzban lelőtt Rózsa Flores április első napjaiban találkozott a városban egy bizonyos Jorge Mones Ruiz nevű argentinnal, a baloldali dél-amerikai kormányok ellen harcoló UnaAmérica nevű szélsőjobboldali szervezet képviselőjével. Mones Ruiz az argentin hadsereg bolíviai összekötőtisztje volt az 1980-as évek közepén, amikor mindkét országban katonai diktatúra volt, és előszeretettel dicsekszik jelenlegi és volt bolíviai "fegyvertársaival". 

Az ABI idézett egy bolíviai elemzőt, aki szerint bár "usztasa kapcsolatokról" van szó, ebben az esetben mégsem a nemzetiségi vagy származási kapcsolatok a döntők, hanem a politikaiak. Az elemző úgy fogalmazott, hogy fasiszták léptek kapcsolatra fasisztákkal, függetlenül attól, hogy hol születtek, milyen nyelvet beszéltek és mi volt a vallásuk. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "horvát származású fasiszták léptek kapcsolatba más fasisztákkal, akiknek valamilyen módon közük volt a Jugoszlávia szétesése utáni Horvátországhoz". 

A kapcsolatrendszer a múlt század negyvenes éveinek második feléig nyúlik vissza, és legalább 1950-ig tartott, amikor is neves bolíviai személyiségek tartottak fenn kapcsolatot Ante Paveliccsel, az usztasa horvát bábállam vezetőjével - fűzte hozzá. (Pavelic a háború után Argentínába szökött, ahol újjászervezte az emigráns usztasák mozgalmát, és egy ideig Juan Perón argentin elnök biztonsági tanácsadója volt.) 

Alfredo Rada bolíviai belügyminiszter szerdán a Radio Erbolnak megerősítette, hogy a most felszámolt nemzetközi csoport két terrorista tagja még szökésben van, de abban bíznak, hogy egyikük hamarosan feladja magát. Rózsa Flores nem magányos kalandorként érkezett, gazdasági és politikai támasza volt Bolíviában, és a nyomozás előrehaladtával előkerülnek azok a nevek, akik csoportját támogatták - állította. Anélkül, hogy bárkit is megnevezett volna, a miniszter olyan személyekről - köztük vállalkozókról - beszélt, akik készek bármire, hogy megvédjék korábbi előjogaikat és jelentős gazdasági érdekeiket.

Evo Morales elnök szerdán nem zárkózott el az elől, hogy a nemzetközi közösség is megvizsgálja azokat a bizonyítékokat, amelyeket a feltételezett terroristák megölésekor, illetve letartóztatásakor találtak. "Nincs félnivalónk, nem rejtegetünk semmit" - jelentette ki Morales, aki előző nap még azért bírálta Horvátországot, Magyarországot és Írországot, mert azok magyarázatot követeltek a történtekről.

A spanyol hírügynökség megjegyezte: a magyar kormány nemcsak hivatalos tájékoztatást kért Bolíviától, hanem kételyeit is kifejezte a történtek hivatalos bolíviai változatát illetően. Az ajmara indián Morales - a megbízókra utalva - hozzátette: mivel ellenfeleinek nem sikerült demokratikus eszközökkel vagy a nép fellázításával "eltávolítani az indiánt" az elnökségből, most fegyveres felkelés kirobbantásával próbálkoznak. 

A burkoltan meggyanúsított Santa Cruz-i politikai-gazdasági elit visszautasította a kormány vádjait, és nemzetközi vizsgálatot követel az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), Spanyolország és Kolumbia képviselőinek közreműködésével.