Balázs Péter a szélsőségesekről beszélt Washingtonban

A magyar tárcavezető - aki az EU bővítési folyamatáról és a szervezetet érő kihívásokról fejtette ki nézeteit nagykövetek, diplomaták, az amerikai kormány képviselői, szakértők, tanácsadók előtt - a térségbeli problémák között említette, hogy az új demokráciákban megrendültek a politikai struktúrák, a térség legtöbb politikai pártja átalakult, meggyengült, eltűnt, feldarabolódott vagy egyéb változáson ment keresztül.

Rámutatott, hogy a válság miatt sok országban csökkenő a gazdasági teljesítmény, ami a szélsőséges mozgalmak megjelenéséhez vezetett. Ennek kapcsán a fő veszélyek között említette az idejétmúlt nacionalizmus térnyerését, valamint, hogy a legtöbb államban már az utcán van a szélsőjobb. Elmondta, a magyar közvéleményt meglepte, hogy egy ilyen párt, amely első alkalommal indult a választásokon, 3 helyet szerzett a 22-ből, pedig eredetileg csak maximum egyet jósoltak neki. A problémák között említette a vallásos fundamentalizmust is néhány országban, főleg délen, ahol az iszlám jelen van.

Balázs Péter a gondok lehetséges okai közé sorolta az átalakulás elemeinek nem megfelelő sorrendjét, például, hogy az új EU-tagállamok megfelelő előzetes védelem nélkül nyitották meg piacaikat. A problémák kialakulásában szerepet játszottak a túl gyors változások hatásai is; néhány év alatt nem lehet feldolgozni azt, ami az emberekkel történt. Utalt ezenkívül a térség nem kellően fejlett demokráciáira, egyebek mellett arra, hogy a pártoknak nincs megfelelő tapasztalatuk arra, hogy demokratikusan kezeljék a problémákat, nem az utcán, hanem a parlamentben, normális párbeszéd keretében. Végül szerinte az is szerepet játszott, hogy több ország olyan újjászületett nemzet, amely korábban nem élvezett szuverenitást. A külpolitika számára a tanulságok között említette, hogy az új demokráciáknak maximálisan ki kell használniuk az EU demokratikus kereteit.

A magyar diplomácia vezetője előző este érkezett egynapos munkalátogatásra Washingtonba, ahol találkozik az amerikai külügyminiszterrel, Hillary Clintonnal. Megbeszélésük után a sajtó jelenlétében kicserélik a bűnügyi jogsegélyről és kiadatásról szóló magyar-amerikai egyezmény ratifikációs okmányait. Balázs Péter programjában szerepel még találkozó az amerikai kongresszus magyar lobbicsoportjának demokrata és republikánus párti társelnökével, továbbá amerikai magyar szervezetek vezetőivel.

Balázs Péter már az új kormány hivatalba lépése napján személyes levélben kezdeményezte a kapcsolatfelvételt Washingtonnal. Várkonyi László külügyi szakállamtitkár április 21-én adta át Washingtonban Balázs Péter levelét, amelyben a frissen kinevezett külügyminiszter találkozót kért amerikai partnerétől.

A levélben megerősítette: az új magyar kormány elkötelezett az Egyesült Államokkal való stratégiai szövetség mellett, elődeihez hasonlóan készen áll az együttműködés elmélyítésére mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kapcsolatokban; utóbbiak között említette Afganisztánt, Irakot, Kubát és a demokrácia támogatásának kérdéskörét.

A magyar külügyminisztérium tájékoztatása szerint Balázs Péter szerdai látogatásának középpontjában a magyar kormány programjának, válságkezelő erőfeszítéseinek bemutatása áll; a tárcavezető ismerteti a magyar kormány külpolitikai törekvéseit és a magyar diplomácia eddigi lépéseit.