Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A mértékadó párizsi újság szerint a jelenleg Teheránban zajló hatalmi harc túlmutat Irán határain, és az egész közel-keleti helyzetre rá fogja nyomni bélyegét a következő hónapokban. Még nem teljesen érezhető és körvonalazható annak jelentősége, ami az iráni utcákon zajlik, de kétségtelenül nagyon fontos és sorsdöntő - véli a lap.
A Le Monde szerint igaza van az elemzőknek, amikor arra hívják fel a figyelmet, hogy az elnökválasztás két nagy ellenfele, a hivatalban lévő elnök, Mahmúd Ahmadinezsád és a reformpárt jelölt Mir Hoszein Muszavi valójában egy táborba tartozik: mindketten annak a forradalmi nomenklatúrának a tagjai, akik az iszlám köztársaság megtartásáért küzdenek, és amelynek személyiségei különböző ideológiai és személyes rivalizálásokkal tarkított összetett játékban osztják meg egymás között a hatalmat, de a végső szót a valódi politikai és vallási vezető, Szajed Ali Hamenei ajatollah mondja ki.
Ennek ellenére Ahmadinezsád és Muszavi nem tekinthető egyformának: az egyik oldalon egy megrögzött, a "tiszta forradalmat" hirdető, ultra-nacionalista csoport áll, amely ragaszkodik a katonai-nukleáris programhoz. Identitásának lényege az Amerika-, vezetőjének pedig az Izrael-ellenesség. Őket támogatják a közel-keleti radikális csoportok: a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah.
Velük szemben áll Muszavi vezetésével a hagyományos papsághoz közelebb álló csoport, amely szintén az iszlám rezsim megtartását szeretné, de úgy gondolja, hogy a katasztrofális szociális és gazdasági helyzetben lévő ország jövőjét csak a Nyugat felé nyitás szavatolhatja. Ez utóbbi csoport meg akarja ragadni Obama kinyújtott kezét, s ez a különbség nagyon is számít - írta a Le Monde.
