Gianpaolo Tarantini mindenekelőtt bocsánatot kért azért, hogy "újabb botrányba keverte" a kormányfőt, és állítása szerint a lányoknak csupán "dologi költségeit" térítette meg, Berlusconi ezekről sem tudott. A "dologi költségek" fejenként ezer euróra rúgtak olasz laphírek szerint.

Az ügy akkor robbant ki, amikor az egyik nő, Patrizia D'Addario kiteregette a sajtónak egy 2008. november 4-i "fogadásnak" a történetét, amit a kormányfő római rezidenciáján, a Palazzo Grazioliban tartott, és amelyre állítólag prostituáltakat rendelt. A vizsgálatot a bari ügyészség indította el, Tarantini ugyanis e városból való.

A nyomozás során kiderült, hogy az említetten kívül még legalább négy hasonlóan gyanús "találka" volt, és legalább harminc nő kihallgatására készül a pénzügyőrség. Ez utóbbi szerv azért kapcsolódott be a nyomozásba, mert a különböző telefonlehallgatásokból kiderült, hogy a találkákon Tarantini ügyfelei kokaint is fogyasztottak, így a hatóságok elképzelhetőnek tartják, hogy egy olyan hálózat nyomára bukkantak, amely a dél-olaszországi kikötővárosból szállította a drogot Róma környékére és Szardínia szigetére.

A fejleményeket még kellemetlenebbé teszik Berlusconi számára, hogy két érintett nő, D'Addario, akit barátai bari luxusprostituáltként írtak le, s Barbara Montereale fényképeket készítettek a palotában - ezeknek egy része meg is jelent az olasz sajtóban -, holott az állami objektumnak számít. Montereale még azt is elárulta, hogy gyakorlatilag sem a Grazioliban, sem pedig a szardíniai Berlusconi-házban, a Villa Certosában nem volt semmiféle ellenőrzés a kapunál.

A lányok elbeszéléséből kiderül, hogy voltak a partikon román lányok is, akik versengtek a miniszterelnök kegyeiért. Ezt erősítette meg a La Repubblicának egy harmadik lány, Lucia Rossini, aki szerint ahhoz, hogy e rezidenciákon "kinyíljanak" az ajtók, csak Tarantininak kell telefonálni. Márpedig ez a kormányfő és magas rangú vendégei védelmét ellátó biztonsági szolgálat alkalmatlanságát vagy korrumpálhatóságát is felveti - írta a római lap.

Az olasz miniszterelnök elleni médiakampányt tovább erősíti, hogy az amerikai központú Current TV olasz adásában műsorra tűzték Susan Gray és Andrea Carioli 2003-ban készült dokumentumfilmjét, a Citizen Berlusconit. A filmet, amely címében és tartalmában is emlékeztet Orson Welles klasszikus filmjére, Az aranypolgárra, annak idején az amerikai PBS köztévé mutatta be, de Olaszországban eddig soha nem vetítették.

Akad azért, aki kiáll Berlusconi mellett: Sandro Bondi, a kulturális javak minisztere szerint a La Repubblica "veszélyezteti a demokráciát" azzal, hogy "jakobinus hagyományokat követve végső rohamot intézzen egy általa korruptnak és haldoklónak tartott rendszer ellen". Bondi szerint a liberális lap "orvhalászatra emlékeztető botránykampánnyal követ el szisztematikus agressziót egy demokratikusan megválasztott kormány ellen".