Észak-Korea ezzel a lépésével tovább feszítette a húrt, hiszen május 25-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre (amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az ellene érvényben lévő büntetőintézkedések szigorításával válaszolt), majd ezen a héten kilőtt több nem ballisztikus rakétát. A most szombati kísérleteket viszont már ballisztikus rakétákkal hajtották végre, márpedig az ENSZ határozatai tiltják számára ilyen fegyverek kilövését.

A szöuli védelmi minisztérium szerint a hét rakétát helyi idő szerint reggel 8 órától kezdődően, hosszabb időn keresztül lőtték ki az ország keleti partjáról. A Jonhap dél-koreai hírügynökség szerint a rakéták Scud típusúak voltak. Ugyanakkor a hírügynökség később hozzátette: az is lehetséges, hogy az észak-koreaiak nagyobb hatótávolságú, Rodong típusú rakétákat lőttek ki, csak rövidebb röppályával. (A Scud-rakéták 500 kilométerre repülhetnek, azaz alapvetően Dél-Korea ellen lehetne bevetni ezeket, míg a Rodongok maximális hatótávolsága 1300 kilométer, s így adott esetben japán célpontok ellen is használhatóak.) 

Dél-Korea és Japán is komoly provokációnak és a BT határozata megsértésének nevezte a rakétakísérleteket. A rakétakilövést Phenjan feltehetőleg azért időzítette július 4-re, mert a legfőbb ellenségének tekintett Egyesült Államok ekkor ünnepli a Függetlenség Napját. 2006-ban ugyanezen a napon indítottak el egy Taepodong-2 típusú, nagy hatótávolságú rakétát. Egy meg nem nevezett dél-koreai tisztségviselő szerint a nem ballisztikus rakéták július 2-i kilövése még lehetett egy hadgyakorlat része, de a szombati sorozat már politikai üzenet.

Észak-Koreának becslések szerint több mint hatszáz Scud típusú rakétája van.