A Muszavira adott szavazatok védelmére alakult bizottság jelentése egyebek közt azzal vádolja a voksoláson győztesnek kihozott Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi elnököt, hogy kampányához nagy mértékben használt fel állami pénzeket, például "igazságrészvények" osztogatására a népi osztályok szavazatainak elnyerése érdekében.
A dokumentum Ahmadinezsád iránti részrehajlással vádolja a belügyminisztériumot, valamint a szavazást felügyelő és annak eredményét jóváhagyó Őrök Tanácsát, azt hangoztatva, hogy a két intézményt az államfő politikai elvbarátai ellenőrzik. A jelentés szerint az Őrök Tanácsának tagjai nyilvánosan támogatták Ahmadinezsádot a választási kampány előtt és alatt.
A nagy befolyású Forradalmi Gárdát és az iszlám Baszidzs milíciát ugyancsak a hivatalban lévő elnök nyílt támogatásával és általában a választásba való beavatkozással vádolja Muszavi bizottsága. Magát Ahmadinezsádot abban is elmarasztalja, hogy saját embereit ültette a szavazási eredmények összesítésével megbízott belügyminisztériumba. A jelentésben felteszik a kérdést: miért nyomatott a minisztérium a 46 millió választásra jogosult számára szükségesnél 14 millióval több szavazólapot, köztük "sorszám nélkülieket" is?
A dokumentum készítőinek állítása szerint "az összesen 45 713 szavazóurna közül 2233-ban az Ahmadinezsádra adott voksok aránya meghaladta a 95 százalékot". Az ezekbe az urnákba bedobott szavazatok száma 1 262 226 volt az országos 39 millióból. A hivatalos eredmények szerint Ahmadinezsád 24,5 millió vokssal 63 százalékot szerzett.
Reformer vallási személyiségek egy csoportja, a Kum városi teológiai iskola tanárainak és kutatóinak szövetsége vasárnap kiadott közleményében úgy vélekedett, hogy a választási kampányban Ahmadinezsád mellett állást foglaló Őrök Tanácsának "nincs joga ítéletet mondani a választásról", vagyis jóváhagyni annak eredményét. A közlemény szerint a tanács nem vette figyelembe "a jelöltek panaszait és alapos bizonyítékait", különösen Muszaviéit és a reformerek által szintén támogatott Mehdi Karubiéit. Ugyancsak bírálta a szövetség a tüntetések elfojtását, amelyeknek legkevesebb húsz halottjuk volt, számos tüntető - valamint politikusok, elemzők és újságírók - őrizetbe vételét.
Az 1979-es iráni iszlám forradalom egyik fő vezetőjének, Mohammed Hoszein Behesti ajatolláhnak a fia felszólította vasárnap a parlamentet, hogy semmisítse meg a vitatott elnökválaszát eredményeit. Ali Reza Behesti szavai szerint "az emberek azt várják képviselőiktől, hogy képviseljék őket, és nem azt, hogy a hatóságokat védelmezzék minden eszközzel".
