A talapzatról korábban Ukrajna és Románia folytatott tengerjogi vitát. Februárban a vitatott terület 80 százalékát a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) a román félnek ítélte. A döntés után azonban kiderült: a Tariceanu-korány a tavaly novemberi parlamenti választások előtt néhány nappal koncesszióba adta az ásványkincsek kitermelési jogát a kanadai Sterling Resources romániai leányvállalatának. Felhatalmazta a vállalatot arra, hogy ne csak próbafúrásokat végezzen a talapzatban, hanem ki is termelje az ott rejlő szénhidrogént. Ily módon a hágai ítélet haszonélvezője nem Románia lesz.
Az ügy kivizsgálására Bukarestben parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amely június végén megállapította, hogy a kanadai cég romániai leányvállalata törvénytelenül kapta meg a két stratégiai kőolaj- és földgázlelőhely kiaknázási jogát.
A PD-L-lel együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői is össztűz alá vették az ellenzékbe szorult liberálisokat, és akkori vezetőjüket, Tariceanut.
Azt róják fel Tariceanunak és a kormány alárendeltségébe tartozó, ásványi erőforrásokat kezelő ügynökség egykori vezetőségének, hogy a Sterling által felbecsült tartalékokhoz képest sokkal több gázt és kőolajat rejt a talapzat. A legújabb számítások szerint a 10 millió tonna kőolaj mellett nem 70 milliárd, hanem 100 milliárd köbméter gáz található. Ezért a mostani román kormánynak az a szándéka, hogy felbontsa a megállapodást.
A demokraták Tariceanut a nemzetgazdaság aláaknázásával és hivatali visszaéléssel vádolják. A román képviselőház állandó bizottsága kedden úgy határozott, hogy a jogi szakbizottsághoz továbbítja a demokraták kérését, amelyben Tariceanu ellen a bűnvádi eljárás indítását kezdeményezik.
