Több jel utal arra, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője nem fogja szó nélkül hagyni azokat az ellenzéki hangokat, amelyek azt hirdették: Mahmúd Ahmadinezsád elnök választási csalás árán jutott ismét hatalomra.     A Kejhan napilap például nemrég szorgalmazta, hogy "rettenetes bűneikért" fogják perbe Mir Hoszein Muszavi vesztes elnökjelöltet és Mohammed Hatami egykori reformer államfőt. Az Őrök Tanácsának vezetője pedig azt állította: a teheráni brit nagykövetség őrizetbe vett, iráni állampolgárságú munkatársai beismerték az ellenük felhozott vádakat - nevezetesen, hogy nyugtalanságot szítottak -, és emiatt bíróság elé kerülnek.

Trita Parsi, a washingtoni székhelyű Iráni-Amerikai Tanács elnöke úgy vélte, hogy Mahmúd Ahmadinezsád a likvidálás politikájához folyamodik, miután a választások elcsalása nem ment olyan simán, ahogy tervezték. Szerinte a kormány brutalitása és erőszakos fellépése a tiltakozások elfojtása érdekében aláásta a vezetés még megmaradt legitimitását. "Hamenei és Ahmadinezsád korábban soha nem függött ilyen nagy mértékben a biztonsági erőktől, most már csak erő alkalmazásával őrizhetik meg az uralmat" - vélte a szakértő. 

Alireza Nader, a RAND elemzője úgy látja, hogy Irán a jelek szerint katonai jellegűbe hajló kormányzati rendszer felé tart, amelyben megnő a Forradalmi Gárda szerepe. A konszenzusra törekvő döntéshozatali rendszer kezd veszélybe kerülni, és elképzelhető, hogy a parlamenthez hasonló intézmények a jövőben még kisebb szerepet fognak betölteni - véli Nader.   

Hamenei még inkább aláásta a politikai viták fölött álló, semleges döntőbírói szerepkörét azzal, hogy a választás után Ahmadinezsád elnök támogatására szólította fel a népet, jóllehet már évek óta nyíltan az ultrakonzervatív tömb pártját fogja. Nader szerint annak veszélye is fennáll, hogy Hamenei hitelessége a vallási vezetés szemében is csorbát szenvedett.

A főpapság körében egyesek nyíltan Ahmadinezsád szövetségesei, de a közelmúltban legalább két ajatollah is felemelte a szavát az elnök ellen. Juszof Szaanei az interneten közzétett üzenetében a minap reményét fejezte ki, hogy az iráni népnek továbbra is marad lehetősége a törvényes tiltakozásra. Felszólította egyúttal a hatóságokat: ne kövessék el azt a "hatalmas bűnt", hogy megsértik az emberek jogait. 

Egy Londonban élő iráni disszidens úgy látja: komoly esély van arra, hogy vádat emelnek Muszavi ellen. Mehrdad Khonsari szerint Muszavi átlépett egy határvonalat azzal, hogy nem engedelmeskedett Hamenei végső szavának az ügyben, és efölött az ország vezetése nem fog szemet hunyni. A "népakarat ereje" mára már meggyengült az iszlám köztársaságban. Ezentúl várhatóan inkább azok a viták kerülnek előtérbe, amelyeket a hatalmon lévő elit - üzleti és politikai érdekekkel egyaránt bíró - tagjai folytatnak egymással. 

Akbar Hasemi Rafszandzsáni korábbi államfő Muszavit támogatta az elnökválasztás során, és pozíciója nyilvánvalóan meggyengült az események nyomán. Rafszandzsáni óvatos volt, megérezte, hogy háttérbe szoríthatják, és végül inkább kihátrált Muszavi mögül - vélekedett Zeineb al-Assam londoni elemző. Rafszandzsáninak kiterjedt üzleti érdekeltségei vannak Iránban, s ezeket bizonyára nem akarja elveszíteni. Olyan vállalatokkal kell versenyeznie, amelyek a Forradalmi Gárda tulajdonában állnak, s amelyek egyre inkább sértik az ő üzleti érdekeit - emlékeztetett az elemző. 

Muszavinak nincsenek igazán befolyásos pártfogói a vezetésben. Ami még ennél is lényegesebb, nem bírja a Hamenei és Ahmadinezsád mögött álló Forradalmi Gárda támogatását - mutatott rá Assam. Hozzátette: várakozásai szerint Irán lényegében rendőrállam módjára fog viselkedni a következő hónapokban, és jelentősen leszűkíti az ellenzék mozgásterét.