Bár az EBESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és általában összhangban van a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási utasítások összhangban vannak-e a nemzetközi dokumentumokkal és a Szlovák Köztársaság alkotmányával - olvasható az MKP szerdai nyilatkozatában, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el a MTI prágai irodájába.

Az MKP rámutatott: az Európa Tanács már kétszer javasolta  Szlovákiának, hogy tegyen lépéseket a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának megvalósításáért - mindkét alkalommal sikertelenül. Ugyanakkor az MKP üdvözli az EBESZ azon véleményét, hogy meg kellene erősíteni a szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló törvényt, s meg kellene szüntetni azt a jogi űrt, amely azáltal keletkezett, hogy Szlovákiában nincs törvény a nemzeti kisebbségekről.

Miroslav Lajcák és Marek Madaric kedden azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a szlovák szakértők aznap Hágában találkoztak Knut Vollebaek EBESZ-főbiztossal, akinek átadták a nyelvtörvény-módosítás angol fordítását is. Az MKP vitatja a törvény céljának legitimitását, s nem zárja ki, hogy a jogszabály angol nyelvű változata szándékosan félrevezető. Továbbra is alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, és a többi ellenzéki erővel való egyeztetés után az alkotmánybírósághoz kíván fordulni.

Idelátogat a főbiztos

Szeptemberben Magyarországra látogat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa a szlovákiai nyelvtörvény ügyében, Knut Vollebaek ajánlásokat is készít majd a jogszabállyal kapcsolatban - tájékoztatta Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő az MTI-t, azt követően, hogy egy magyar delegáció szerdán Hágában tárgyalt a főbiztossal. A felek egyetértettek abban, hogy a mostani találkozó egy folyamat első állomása. A cél az, hogy az EBESZ, Magyarország és Szlovákia között háromoldalú konzultációs folyamat alakuljon ki, amely figyelemmel kísérheti a szlovák államnyelvtörvénynek, valamint leendő végrehajtási rendeleteinek további sorsát és ezek társadalmi hatásait - írta közleményében Mátrai Zsuzsanna. A főbiztos kérésének megfelelően a konzultációk egyelőre nem nyilvánosak - tette hozzá.