Hamenei megerősítette Ahmadinezsád elnökké választását

Az arab nyelvű al-Alam állami televízió jelentése szerint a forradalom vezetője megerősítette Ahmadinezsád második, négyéves elnöki mandátumát. Ahmadinezsádot június 12-én választották meg újra Irán elnökévé. A voksolás tisztaságát azonban főként a reformerők erősen kétségbe vonták, ami súlyos feszültséget váltott ki az iráni közéletében. A régi-új elnök szerdán teszi le a hivatali esküt a parlament előtt. Hamenei a ceremónián úgy vélekedett, hogy az irániak Ahmadinezsád megválasztásával a világ arroganciája és a szegénység ellen szavaztak, s az igazság mellett foglaltak állást. 
 
Az ünnepélyes aktuson nem jelent meg Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt elnök és a reformer szellemiségű Mohammed Hatami, aki két időszakot töltött Irán államfőjeként. A ceremóniáról távol maradt az elnökválasztás két vesztes jelöltje, Mir Hoszein Muszavi és Mehdi Karubi is. Mindketten az elnökválasztás eredményének megsemmisítését követelik, mert szerintük Ahmadinezsád csalással nyert. Emiatt törvénytelennek tartják a leendő új kormányt, amelynek összeállítására Ahmadinezsádnak két hete van. 
 
Úgy hírlik, a konzervatív beállítottságú iráni törvényhozás akár el is vetheti az Ahmadinezsád által a testült elé terjesztendő kormánynévsort, ha azon az elnök csak a közvetlen környezetéből való személyeket tüntet fel.

Teheránban szombaton mintegy száz ember, köztük tekintélyes politikusok ellen kezdődött bírósági tárgyalás. A vád ellenük az, hogy a választás után részt vettek azokban a tömegmegmozdulásokban, amelyek kétségbe vonták a voksolás tisztességes lebonyolítását. Mint az ügyészek fogalmaztak, a vádlottak nemzetbiztonsági érdekek ellen cselekedtek, zavart keltettek a közrendben, és vandál cselekedetekre ragadtatták magukat.
 
Hatami vasárnap kirakatpernek nevezte a tárgyalást, amely ellenkezik az alkotmánnyal, a törvénnyel és az állampolgárok jogaival. Muszavi pedig úgy vélekedett, hogy a vallomásokat kínzással csikarták ki a vádlottakból. Mohammad Ali Abtahi - aki Hatami első mandátuma alatt kabinetfőnök volt, később alelnökké nevezték ki - az eljárás során "megbánást tanúsított", árulónak nevezte az egykori elnököt, és visszavonta állítását, hogy csalás történt az elnökválasztáson.