A vajdasági Magyar Szó című napilapnak új főszekerszetője van, Pressburger Csaba személyében. A szerkesztőséget már régen belülről ismerő újságíró múlt héten kapta meg kinevezését. Pressburgert a magyarországi szélsőjobb egyik uszító weboldala azonnal megtámadta, s a különös ebben az, hogy szinte ugyanazokat a jelzőket vágta a fejéhez, amely néhány éve az újvidéki egyetem magyar tanszéke, amikor nem ismerte el Magyarországon, a szegedi bölcsészkaron letett vizsgáit, s így gyakorlatilag elvágta attól, hogy hazája magyar egyetemén diplomát szerezhessen.

Pressburger Csaba

Az újvidéki magyar tanszék a háború alatt Magyarországra jött és itt tanuló diákok egy részének tantárgyait és vizsgáit nem tekintette érvényesnek, itt szerzett diplomáit nem honosította. Olykor kilenc-tíz tárgyból is különbözeti vizsgákat követelt, ami miatt többen nem folytatták, azaz nem fejezték be újvidéki tanulmányaikat. Diploma nélkül maradtak, vagy elhagyták Szerbiát. Pressburger Csaba és egy, szintén Szegeden tanult barátja, a már Budapesten élő Szakmány György a nyilvánosság elé vitték ügyüket. A nyílt levelek, sajtóbeli csörték, aláírásgyűjtések zaja a vajdasági magyar parlamentig is eljutott, a "nem kívánatos" diákok mellett kiállt a közvélemény és az értelmiség egy része is. Az egyetem azonban nem állt el a gyakrolatától, a Szegeden szerzett diplomát nem honosították.

Akkor nem úgy tűnt, hogy az irodalmár-újságíró Pressburger sokáig a Vajdaságban marad, s mint ahogy több nemzedéktársa, ő is elhagyja az országot. Ennek fényében tehát igazi fordulat, hogy most a legnagyobb példányszámú magyar lap főszerkesztője lett. A 33 éves, Pressburger Csaba szerkesztői pályáját a Symposion című folyóiratnál és annak internetes változatánál kezdte. Néhány éve lett a Magyar Szó munkatársa, most pedig, végigjárva a szerkesztőségi ranglétrát, főszerkesztője. Kérdéseinkre az Újvidéket Szabadkával összekötő autóúton válaszolt, a szerkesztőség két székhelye között.

hvg.hu: Meglepő is lehet a mostani kinevezése, ugyanis ön afféle kívülállónak tűnt a szerbiai magyar közegben. Diplomát sem szerezhetett az újvidéki egyetemen. Hogyan lett éppen ön a konszenzusos figura?

Pressburger Csaba: A Magyar Szó főszerkesztői posztját hárman pályáztuk meg, majd miután az egyik jelentkezőt a pályázati beadványának hiányosságai miatt diszkvalifikálták, ketten maradtunk. Tudni kell, hogy bár a Magyar Szó főszerkesztőjét az alapítói jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Tanács, tehát a vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzata nevezi ki, a döntést megelőzően kikérik a szerkesztőségben dolgozók véleményét is. Mármost miután a szerkesztőségi szavazáson kétharmados többséget szereztem, a vállalat igazgatóbizottságának sem igazán volt más választása, mint hogy az én kinevezésemet javasolja a nemzeti tanácsnak. Azt hiszem, sem az MNT, sem az igazgatóbizottság nem szívesen helyezkedett volna szembe a szerkesztőség erőteljes akaratával. Persze nem akarom azt állítani, hogy a vállalatvezetés és az MNT nem az én programtervemet tartotta őszintén jobbnak.

hvg.hu: Amint főszerkesztő lett, egyből villámhárító szerepbe került a tervezett sztrájk kapcsán. Végül úgy tűnik, nem áll le a szerkesztőségi munka. Mi történt?

P.Cs.: Én inkább közvetítői szerepnek mondanám azt, amit vállaltam. Az elmúlt napokban meggyőződhettem róla, hogy mind az alapító és a vállalatvezetés, mind a figyelmeztető sztrájkot folytató és teljes munkabeszüntetéssel fenyegetőző szerkesztőség kész arra, hogy kompromisszumos megoldásra jusson. Nyilván én sem szerettem volna úgy bevonulni a történelembe, mint az első főszerkesztő, aki úgy kezdte meg pályafutását, hogy nem jelent meg a lapja. Végül tegnap, éjszakába nyúló tárgyalás végén sikerült megállapodni a szemben álló feleknek, tehát nem lesz sztrájk. Az aláírt jegyzőkönyvben a vállalat vezető testülete egy sor olyan garanciát vállalt, amivel elősegíti a szerkesztőségben dolgozók anyagi helyzetének a javítását.

hvg.hu: Többször is hangsúlyozta, hogy a Magyar Szó nagyon is jövedelmező vállalkozás, csak strukturális problémák terhelik. Önnek az üzlettel is kell foglalkoznia, vagy csak a tartalommal?

P.Cs.: A Magyar Szónak saját nyomdája van, amely sokrétű tevékenységet folytat, kezdve a könyvek nyomtatásától a bélyegeken át egészen az újságig. A legjövedelmezőbb szegmens nyilván a napilap nyomtatás – volna. Csakhogy jelen pillanatban a nyomda kihasználtsága minimális, hiszen a Magyar Szó az egyetlen napilap, amely ott készül. Tárgyalások ugyan folynak két szerb nyelvű, országos napilappal is, de megjósolhatatlan, hogy mi lesz ezek végkifejlete. Mondani se kell, hogy óriási hasznot jelentene, ha akár csak az egyik üzlet bejönne, viszont a szerkesztőség egyre türelmetlenebb, mert már évek óta azt hallgatja, hogy jön majd egy "nagymegrendelő" és minden felvirágzik. Ezért időről-időre előkerül az az ötlet, hogy külön kellene válnia a nyomdának a szerkesztőségtől, mert mindaz, ami a lapba befolyik reklámból, eladásból, támogatásokból, az a nyomda nevű feneketlen zsákban végzi. Ez persze a szerkesztőségben megfogalmazott uralkodó vélemény. A nyomdászok és a vállalatvezetés erről másként vélekedik. Annyi bizonyos, hogy a nyomda fejlesztésének és profiljának kérdését folyamatosan napirenden kell tartani. És mivel a nyomda és a lap egy céget képez, én pedig főszerkesztőként igazgatóhelyettes is vagyok egy személyben, megkerülhetetlen számomra, hogy üzleti kérdésekkel is foglalkozzam.

hvg.hu: A lapnál főszerkesztő helyettes Kontra Ferenc, így most már két irodalmár vezeti a Magyar Szót. Erősebb lesz a kulturális vonal? Egyáltalán: mit akar leginkább merősíteni a Magyar Szónál?

P.Cs.: Örömmel és büszkeséggel tölt el a tudat, hogy Kontra Ferenc író a Magyar Szó szerkesztőségének tagja. Biztos vagyok benne, hogy ez nem megy a kulturális tartalom kárára. A legsürgetőbb feladat a munka operatív részének átdefiniálása lesz, mert jelenleg három városban, Újvidéken, Szabadkán és Zentán „szerkesztődik” a lap, és a kommunikációs vonalak kissé rozsdásak. Ha ezt rendbe tesszük, következhet a lap tartalmi és szerkezeti átalakítása a programom szerint, amit mindenki letölthet a honlapomról (www.pressburger.org - a szerk.).

hvg.hu: Otthon is és Magyarországon is megkapta a „hazátlan liberális ficsúr” címkéjét, sőt sokkal durvábbakat is. Ott a magyar establishment, itt a szélsőjobbosok támadják. Mit gondol erről?

P.Cs.: Önmagukat szellemi ámokfutásban kiélők támadásaival nem kívánok érdemben foglalkozni. Menjenek pszichológushoz.