A brit nemzeti levéltár által a II. világháború kezdetének 70. évfordulóján, kedden nyilvánosságra hozott korabeli dokumentumok felfedik, hogy a brit titkosszolgálatnak gyakran milyen bizarr bejelentéseket kellett ellenőriznie a háború után. Az egyik irat tanúsága szerint Nagy-Britannia párizsi nagykövetségét 1947-ben felkereste egy férfi, aki arról számolt be, hogy Hitler él, és tibeti szerzetesek között húzza meg magát.
   
Az európai háború végnapjainak egyik legnagyobb rejtélye azonban sokáig az volt, hogy mi történt Bormannal, Hitler személyi titkárával, a náci párt kancelláriavezetőjével. Bormannt Nürnbergben - távollétében - halálra ítélték, ám akkor még senki nem tudta, hova lett, miután Berlin ostromának napjaiban nyoma veszett.
   
A most közzétett brit archív feljegyzések szerint az MI5 tisztjeit egyre jobban dühítették a mind vadabb bejelentések Bormann hollétéről. Az egyik titkosszolgálati tisztviselő 1947-ben ingerült feljegyzést írt arról, hogy Hitler egykori közvetlen munkatársát "szemtanúk" egyszerre vélik látni Svájcban, Bolíviában, Olaszországban, Norvégiában és Brazíliában. 
   
Egy német férfi, aki azt állította magáról, hogy Bormann személyi pilótája volt, 1949-ben arról tájékoztatta a párizsi brit nagykövetséget, hogy Marokkóban találkozott egykori főnökével. Bormann állítólag azt mondta neki, hogy Németország azért veszítette el a háborút, mert "túl humánus volt..."Az MI5 "puszta kitalációnak" minősítette a bejelentést.
   
A Bormann-akta azonban a háború után még évtizedekig nyitva volt. Nyugat-Berlinben 1972-ben, egy építkezésen emberi csontok kerültek elő, és a hatóságok már akkor valószínűsítették, hogy a volt náci vezető maradványairól van szó, ezt azonban egy német bíróság csak 1998-ban, DNS-vizsgálatok elvégzése után mondta ki jogerősen.